Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)
Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeumban – I. A céhládák
borítólemezzel fedett reteszes zárszerkezetet. Mind a zárlemezek, mind a szép ívelésű karéjos csuklóspántok lendületes vonalú karcrajzzal díszítettek. A pékek rangos megjelenésű ládájának készíttetése nem kapcsolódik általunk ismert jeles alkalomhoz. A céh korábbi kiváltságlevelei elvesztek, mindössze pecsétnyomójuknak a ládafedélbe vésettél megegyező dátuma mutatja, hogy 1699 jelentős lehetett a céh életében. 73 A múzeum 1894/95-ben jutott a céhládához, Opitz Károly jóvoltából. 74 Az ismertetett ládák képezték a gyűjtemény klasszikus: egy ízlést, egy kort jellemző együttesét. Az a kor — a XVII. század — a török alól felszabadult város, a fontos erőddé és katonai centrummá vált vár lendületes fejlődésének időszaka. Az ekkor működött céhek azoknak a kézműveseknek szervezetei voltak, amelyek ezt a konjunktúrát élvezték. A kézműipari fellendülés egyértelmű ténye mellett megfigyelhetjük, hogy a bemutatott ládaegyüttes európai színvonala éppen a német mesterek által űzött iparokban, a német várparancsnokság kegyét élvező céhek emlékanyagában figyelhetők meg. Ezek a céhek támaszkodhattak a magukkal hozott szervezeti hagyományokra, valamint a íegényvándorJással meg-megújuló szakmai-esztétikai benyomásokra. A XVII. század végén lassan elhalványodik Győr stratégiai fontossága. A város gazdasági erővonalai is átalakulnak. A kézműipar konjunkturális helyzetének megszűnése, a békés termelési tempó megmutatkozik a helyi céhélet külsőségeiben is. Bár a XVIII. században is gyakoriak a céhszabály-megerősítések, a ládaalapítás szokása: a ládák stílusbeli egysége már nem hasonlítható a céhek újjászervezésének és a török elleni háborúknak felívelő időszakához. Ládáink — bár visszanyúlnak a ládaépítés céhes hagyományaihoz — klasszikus darabokhoz hasonló stílusegyüttest többé már nem képeznek. Az utánérzés nyomait viselő ládák elsősorban az igénytelen kivitelű, olcsó darabok. A klasszikus ládaszerkezettől való eltérés első jele a koncentrikus szerkezet felbomlása, ezáltal a hangsúlyos középső rész ábrázolásainak, emblémáinak és az egyediséget hangsúlyozó elemeknek — védőszentek, évszám — elmaradása. A győri kovácscéh ládája (Függ. 9.) jól mutatja ezeket a változásokat. 75 Még szerepelnek az architektonikus elemek: a csavarást idéző szögletes, korinthoszi fővel ellátott féloszlopok, még megtörik a lapok síkját a kiugró oszloptalpak. A pilaszterek azonban már szimmetrikus mezőkre osztják a homloklapot, amelynek hangsúlyos eleme a középvonalon húzódó oszlop és a szőlőlevél alakú kulcscímer marad. A jellegzetes keretbetétek helyét itt a puhafa láda felszínét borító falemezek közé vágott keretintarzia veszi át. A magas lábazat és a fedél párkányzatának sokszorosan tört szegélye még emlékeztet a klasszikus konstrukciókra, de a sima felület, az intarzia és a jeltelenség már kifelé mutat ebből az együttesből. Mielőtt a szétágazó utakat megvizsgálnánk, tekintsük át azt az anyagot, amely a ládakészítés viszonylag hagyományos, a reneszánsz bútorkészítés és céhládadíszítés bevett formáját őrzik ! 73 Pecsétnyomójuk 1699-es keltezésű. XJM. C. 62.26.1. Ltsz. 74 Fg. É. 1894/95. 102. lap. 75 GyK. 1877/59., Fg. É. 1877/78. 127. lap. 195
