Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)

Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeumban – I. A céhládák

2. A reneszánsz hatást követő ládák Ennek a csoportnak a meghatározása és tipizálása nehézségekbe ütközik, mert koruk meghatározása körülményes, másrészt jóval későbbi keletkezésűek, minthogy egyenes folytatásként, a reneszánsz utóhatásaként foghatnánk fel. Tény, hogy az egységes stílushatást tükröző klasszikus példányokkal egyidőben készültek más igény és ízlés szerint kivitelezett ládák. Ezek egyik datálható bizonyítéka a győrszigeti molnármesterek céhládája (Függ. 10.). A láda mai — barna olajfestékkel, igénytelen javításokkal elrontott — külső formája szépen erezett diófából készült példányt takar. Egyszerű esztergályozott lábakon álló, egyenes vonalú, egy homorú ívvel emelkedő zárszekrénnyel tagolt fedéllel rendelkező darab, amelynek külső díszéül csupán az előlap és az oldallapok profilléccel keretezett téglalap, illetve tört vonalú hatszög alakú rátétje szolgál. Sajátos megoldás az előlapból nyíló fiók. A láda vasalása eltér a XVII. századi darabok megoldásaitól. Az ónozott csuklóspántok plasztikus, vésett vonalai a csúcsokon oroszlánfejet formálnak, a pánt kontúrjai követik az oroszlánsörény szabálytalan tincseit. Az átalakítás nyomait látva valószínűnek tartjuk a pántok és a zárszerkezet későbbi felszerelését. Az ónozott, alakos pántozat egy későbbi — a szabócéh 1795-ös — ládán is felbukkan, ott nyilván már archaikus darabként.

76 A külső vasmunkák — a fogantyúk nagy, áttört alaplemeze, vagy a kulcscímer puritán, korsóra emlékeztető vasa — közel állnak a XVII. századi darabok megoldásaihoz. A láda korának meghatározásához a fedél belső lapjára írt szöveg segít. Az írásban levő szünet a leszerelt eredeti pántok helyét rajzolja ki. A tintával írt — már nehezen olvasható — információ a céh alapításának latin fejlécű rögzítése. A benne előforduló 1693-as és 1694-es évszámok utalnak a láda keletkezésének időpontjára is. Ennek valószínűségét növeli, hogy a fedélre írt névsor néhány jól olvasható neve — Csupor István, Csollán Ferenc és Domukos Márton — csak 1733-ig szerepel a győrszigeti hajósmolnárok mesterkönyvében.

77 A ládát a céh képviselői adták be a múzeumba 1877-ben.

78 A korai ládák másik típusa a győri szappanoscéhnek tulajdonított láda (Függ. 11.). Mint korábban említettük, ládáink egy része szakmai hovatartozásának utólagos megállapítása már nem lehetséges. Ennél a ládánál, miután semmi támpont nincs sem a datáláshoz, sem a céhhez kötéshez, csupán következtetni tudunk. Tény, hogy a bencés leltárban, illetve a Győri Közlöny és a Főgimnáziumi Értesítő lajstromában három — a szappanos- és gyertyamártó céhnek tulajdonított láda — szerepel, ugyancsak három a Xántus János Múzeum leltárában is. A meghatározást mégis bizonytalanná teszi, hogy a restaurálás határozott nyomait viselő, sima vonalú, dísztelen láda a bencések leírásában „díszített láda 2 kulcsra" formában szerepel. A Xántus János Múzeum leltárkönyvi bejegyzésében pedig a restaurálás előtti állapotot regisztrálhatták 1956-ban: „Intarziás, erősen rongált berakással. Oldalai kazettások. Lapos fedelű, elején két kulcslyuk, belül nagy négynyelves zár..." Ez a leírás, a zárszerkezet egyedisége miatt, kétségtelenül a kérdéses bútorra vonatkozik. 76 XJM. céh. 56.9.1. Ltsz. A győri német szabók ládája. 77 XJM. céh. 54.2.6. Ltsz. A győrszigeti molnárok mesterkönyve. 78 GyK. 1877/65., Fg. É. 1877/78. 125. lap. 196