Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)
Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeumban – I. A céhládák
A győri mészárosok 1727-ből származó privilégiuma felsorolja a céh korábbi szabadalmait, amelynek megerősítését, ill. elismerését kérték az uralkodótól. 54 Eszerint legkorábbi céhlevelüket I. Ferdinánd király adományozta, míg a ládakészítéshez időben legközelebb álló szabadalmuk a győri püspöktől származik, 1649-ből. A két dátum között valószínű több ládájuk is lehetett, számunkra az 1640-ben készíttetett maradt fenn. Ez a láda valószínűleg a céh újjászervezésével kapcsolatban készült. Megjelenésében megfelel a délnémet hatásra készült ládákról olvasható leírásoknak. A homloklap két-két esztergált oszlop által középpontosan tagolt. Az általuk közrezárt szélső mezőket aranyozott kerubok uralják, utalva a frigyláda őrangyalaira. A középső — hangsúlyos — mezőben helyezkedik el a céh címere, az aranyozott ökörfej. Ennek gyöngyszegélyes keretét növénymotívumokat idéző faragványapplikáció kíséri. A címerkép fölött a középső mezőben a ládaalapítás aranyozott évszáma foglal helyet. Az előlapot alul és felül az alap, illetve a fedél profilált lécekből rótt párkánya szegélyezi. Ebből a nézőpontból tűnik szembe a keretbetétes ládafedél kisméretű kiemelkedő tagozata, amelyen faragott betűkkel a céh elöljáróinak nevét olvashatjuk. A fedél sarokmezőit is az előlapon látható finom faragvány borítja. Az oldallapokat faragott pilaszterek szegélyezik. A gyémántmetszéssel dekorált talapzatok az alapvonalból kiemelkednek, ezt a törést a profilált szegélylécek — a fedél megtört párkányvonalához hasonlóan — követik. Az oldalak hangsúlyos középső mezője a tört vonalú lécszegélyes keretbetét, amely a lap funkcionális elemét, a fogantyút foglalja keretbe. A hátlap ismét más elrendezést követ. A levélmintával díszített fülpilaszterek szimmetrikusan tagolják a felületet. A két részt egy-egy keretbetétet kitöltő széttárt szárnyú sas díszíti. A hátlap lécszegélyei és faragott rátétéi hiányosak. A lakatosmunkák is figyelemre méltóak. A láda zárszerkezete a fedél belső lapján helyezkedik el, a fedélen levő kulcsnyílással áll kapcsolatban. A négynyelvű szerkezet téglalap-szamárhátív alakú, magas borítólemezzel fedett, melynek vonalából a fenéklemez tagolt díszítése kinyúlik. A zárdió a reteszfejhez közel emelkedik ki. A kívül elhelyezett pántcsuklók miatt a zár fenéklemezéből egy — a hátlap megfelelő nyílásába illeszkedő — pánt nyúlik a fedél biztosítására. A fedélen levő ún. hosszúpántok a láda méreteihez képest feltűnően karcsú vonalú, lándzsacsúcs alakú vasak. Felületük maratással és véséssel díszített. A fedél hátsó reteszének alaplemezébe vésett kétfejű sas a hátlap faragványaival rímel, sejttetve a hadsereg szerepét a céh életében. A vasalások között érdekes még a fedél hátsó harmadán, a kiemelkedő tagozat mögött elhelyezett fogantyú. Szokatlan helye után ítélve a láda ünnepélyes felnyitásának eszköze lehetett. A mészárosok ládája a győri Ipartestülettől 1949-ben került a múzeum gyűjteményébe. 55 Egy stílus, talán egy mester jegyeit viseli a kádárok és a szűcsök céhládája, és ide illik a kádárlegényeknek csupán a méretbeli eltérések miatt különböző társládája is. Közös vonásuk a koncentrikus előlapszerkesztés, amelyet a mesterek ládáin két-két fülpilaszterrel hangsúlyoznak. A kisebb legényláda tagolását egy-egy, a mesterek ládájának oldalát díszítő — lefelé keskenyedő, ívelt vájatokkal rótt — pilaszterekkel megegyező tag végzi. Hasonló vonás a reneszánsz 54 GySmL:l C. Art. Ceh. 55 Szőke Béla leltára 86/1949. XJM. HA. 1207—80. A múzeum gyarapodási naplója 1949—1951. 186
