Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)
Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeumban – I. A céhládák
ládaépítésnek megfelelő magas lábazat, amely a kádár- és szűcsmesterek ládáján rejtett rekeszt is álcáz. 56 A rejtekhely kiképzése és működése a kádárok ládáján figyelhető meg. A lábazat oldalában levő reteszes zár nyitása után a ládatest felső része a lábazaton eltolható, miáltal a lábazatban levő rekesz hozzáférhető lesz. A szűcsök ládájának ez a rekesze már nem nyitható, egykori javításakor a láda alsó részét átalakították. A rekesz nyomát a magas lábazatban meglevő zárszerkezet őrzi. A ládák hasonló eleme még az előlap közepén és az oldallapokon levő tört oldalú keretbetét. A kádárok ládáin az előlap címerpajzsán a mesterség szerszámait ábrázolták. Az eszközök mindkét címeren megegyező rendben helyezkednek el: középen szétnyitott körző, szárai között hordóval, balra abroncsfeszítő, jobbra kádárkés, alul bunkó. A győri kádárlegények társládáján (Függ. 2.) a címer mellett, a négy sarokban a készítés évének számjegyei: 1645. A mesterek ládájának készítési dátumát nem ismerjük, de a stílusjegyek azonossága és a céh privilégiumának közeli — 1643 — dátuma minden kétséget kizáróan ezekre az évekre teszi keletkezését. 57 Ezt igazolja a szűcsök ládájának utólag — a ládaalapítást megörökítő — bevésett évszáma: 1647 is. 58 A két láda arányai, díszítőelemei a részletességig egyeznek, nincs okunk kételkedni tehát az évszám nélküli kádárláda keletkezési időpontjában. A ládák esztergályozott lábakon állnak. A kádárok ládáin a lábazathoz jobban illő apró lábakat találunk, míg a szűcsök ládájára — talán a felújításkor — kevésbé arányos pogácsa lábak sikerültek. A vasalások és lakatosmunkák különösen a kádármesterek ládáján (Függ 3., 7—8. kép) érdekesek. A láda fedelén elhelyezett kétnyelves reteszes zár a homloklapon levő nyelvütközőhöz csatlakozik, a zár alaplemeze pedig — a mészárosok ládájának megoldásához hasonlóan — a hátlapba illeszkedő pántban folytatódik. A csuklóspántok szép vonalú, lándzsacsúcs alakú lemezek, vésett díszítéssel. Az előlap grepfelt keretbetétjének zugaiban még egy-egy akaszos zár kulcsnyílása rejtőzik. Ezeket az előlapra szerelték és a fedél kallantyúiba illeszkednek. A láda negyedik — már említett — zárja a lábazat rejtekfiókjának biztosítására szolgál. A láda oldalán levő vasfogantyúk áttört, változatos kontúrral fűrészelt vaslapon vannak, ovális, középen gyűrűzött megoldással. A legények társládájának zárszerkezete szintén a fedél belső lapján foglal helyet; a láda méreteivel arányos kisebb, oldalt nyitott, háromkarélyos lemezzel fedett reteszes mechanizmus. A fogantyúk az oldallapokon elhelyezett oválisán hajlított, középen megvastagodó taggal díszített vasak, alaplemezük csúcsán álló négyzetbe foglalható csillagszerű idom. A szűcsmesterek ládáját akaszos C-rugós zár biztosítja, melynek kulcsnyílása a homloklapon van, négykarélyos fémlemezzel körítve. Fogantyúja a két oldalon egyszerű gömbvas hajlítás, középen golyószerű tagolással. Alaplemezük négy csúcsba futó szamárhátív alakú, tömör fémlap. Az eredeti színezést a szűcscéh ládája (Függ 4.) őrzi, a kádárok mindkét ládáját 1966-ban Tóth Jenő győri asztalos újította fel, eközben a „vastag fekete festéket eltávolította, javította és fényezte". 56 Greber, J. M. i. m. A kasseli 1604-es asztalosládánál hasonló megoldás. 57 Bedy V., Adalékok a győri ipar történetéhez (Első közlemény Győri Szemle. 1941. 3. sz. 58 GyK. 1977/67. Idézi a szűcsök jegyzőkönyvi bejegyzését. 187
