Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)
Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeumban – I. A céhládák
történt. 31 Talán éppen az önállósulás reménytelensége fűzte szorosabbra a kőművessegédek testületét, egyúttal elősegítve a szervezeti szokások konzerválódását. A képek mindenképp tanulságosak, hiszen segítenek rekonstruálni egy céh ünnepélyes felvonulását, ahol a felvirágzott céhcímert a céhzászló követte, ezután a patrónus — szt. Rókus — szobra következett. A jelvények sora után vitték a virággal feldíszített céhládát (ami a képeken csak a gyülekezési jeleneteken figyelhető meg, mert a fogantyújánál fogva vitt láda a felvonuláson már nem látható). Az említett menetet a fáklyatartót vivő segédek követték. Az ünnepi felvonulás résztvevői a ,,céh" 300 éves jubileumára készíttetett fehér kötényt viseltek, melyen csúcsán álló háromszög és körző a mesterség emblémája. 32 Nem tudni ennek az egyenköténynek az eredetét; hasonló ábrázolást a győri nemzetőrség zászlószenteléséről készült képen láthatunk, ahol az ácsok céhe fehér bőrkötényben, vállra vetett szekercével vonult fel. 33 Az 1938-ban tartott jubileumi ünnepségek a céhes külsőségek ellenére már csak az alkalom fényét emelendő, mintegy attrakcióként vállalkoztak a hagyományok felelevenítésére. (2., 3. kép.) A GYŐRI MÜZEUM CÍMGYŰJTEMÉNYÉNEK EREDETE A céhemlékek forrásként való hasznosításához feltétlenül hozzátartozik muzeális emlékké válásuk időpontja, körülményei. Ládáink tipizálásánál, korszakolásánál éppúgy, mint a ládatisztelet változásaihoz, adalékokat nyújtanak a gyűjtőmunkáról szóló feljegyzések. A pannonhalmi Szt. Benedek Rend győri Főgimnáziumának ún. terményrajzi szertára már a XIX. század negyvenes éveiben is rendelkezett történeti emlékekkel. A rendszeres gyűjtőmunka Rómer Flóris győri tevékenysége idején, 1839—45 között indult meg. A szertári gyűjtemény gyarapodása és minősége feljogosította az intézményt, hogy a „terményrajzi" anyag múzeummá nyilvánítását kérjék. Az 1857-ben ismét Győrben tevékenykedő Rómer érdeme, hogy a Helytartótanács 1858. december 19-i 26 662. számú határozata a bencés gyűjteményt múzeumi rangra emelte, ezáltal a „régiségek" regionális gyűjtőhelyévé tette. 34 A gyűjtőhellyé emelkedett szertár anyagát már a céhrendszer megszüntetése előtt is gyarapították a kézműves mesterek ajándékai, a céhek használaton kívül került anyagából. A céhemlékek intenzív gyűjtése azonban az 1877-ben meghirdetett országos kampánnyal egyidejűleg indult meg, mikor is országos bizottság alakult a céhemlékek összegyűjtésére. A Győri Közlönyben megjelent felhívás után hamarosan új rovat indult „A múzeumőr számadása", illetve „Múzeumunk köréből" címmel, melyeket Méry Etel akkori múzeumőr töltött meg tudósításokkal, a múzeumba került, ajándékozott vagy vásárolt céhemlékekről. 31 XJM. 54.185.1. Ltsz. „Tekéntetes Nemes Győr Vármegyének 1818-dik Esztendőben Sz. György Hava' 13-dik napján tartott köz Gyűlése alkalmatosságával a' Tselédek' és Napszámosok' Bére következendőképpen állapíttatott meg..." Kiadta Schedius Kristóf, a vármegye aljegyzője. 32 XJM. fotógyűjtemény 5637—5644. 33 XJM. céh. 56.18.39. A 300. évfordulót ünneplő közgyűlés jegyzőkönyve, 1938. szeptember 11. 34 Uzsoki A.. A győri múzeum rövid története 1859—1959. Arrabona 1. 1959. 27— 37. p. 176
