Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)

Gecsényi L.: A győri céhek a XVI. sz. második és a XVII. sz. első felében

kész nadrágot, 4 félkész kék és 3 félkész kicsi dolmányt mondhatott a magáé­nak. 60 Szándékosan jelöltük most a végrendeletek hónap szerinti keltezését, hi­szen a vásározás lehetőségei tavasztól késő őszig sokkal bővebbek voltak, mint télen, így akkor készletek sem halmozódhattak fel. A KONKURRENCIA VISSZASZORÍTÁSÁRA TETT ERŐFESZÍTÉSEK A kereskedelmi konkurrencia, a nyersanyagok beszerzési nehézségei vissza­térő momentumok a forrásokban. A bőrök beszerzésében jelentkező problémá­kat a más esetekből jól ismert számottevő bőrexport magyarázza, melynek so­rán több ezres tételekben vitték a marha-, juh- és báránybőrt a bécsi piacokra. 1627-ben a szűcsök céhmestere tett panaszt a városi tanácsnál a mészárosok atyamestere ellen. Előadta, hogy a szűcsök kérésére és kiváltságai ellenére az atyamester eltűrte miszerint a győri mészárosok bárány- és juhbőrt adjanak el a komáromi szűcsöknek. A tanács az atyamestert 12 forintra büntette. 61 1638­ban a céhen belüli versengés került felszínre. A mesterek Bajcsy István városi hadnagy ellen emelt panaszából kiderült, hogy Bajcsy 100 darab juhbőrt vásá­rolt (holott a szűcsmesterséghez tartozó anyagot nem céhbelinek tilos volt meg­venni), de nem a maga számára, hanem Szűcs György mester részére. Szűcs nyilván így próbált társaival szemben előnyhöz jutni. A városi ítélőszék kötelezte Bajcsyt a bőrök átadására a céhnek (a vételár ellenében), Szűcs megbüntetését pedig a céhre bízta. 62 A céhen kívüli konkurrencia, mellyel szemben időről időre a legtöbb céh is­mételten tiltakozni kényszerült, három forrásból táplálkozott: a kontárok és ro­kon céhek, a más településekről érkezett mesterek és a kalmárok által nyugat­ról behozott árucikkek. A kontárok, a céhekből kizártak és a rokon céhek ellen valamennyi privilé­gium tartalmazott rendelkezéseket. A rokon céhek „kontárkodását" a magyar vargáknak a csizmadiaáruktól, a szabóknak és takácsoknak a süveg- és kalap­készítéstől, a szabóknak a gombkötőáruktól (1642) 63 és a kovácsoknak, csiszá­roknak a lakatosok tevékenységi körébe eső munkától (csizmapatkolás) — ez esetben 12 fi. büntetés terhe alatt — történő eltiltása példázza. 64 A vásárokra érkező idegen mestereket részben a kirakodás időpontjában korlátozták, részben a kirakodást előzetes szemléhez kötötték. A kalmárok tevékenységének szabá­lyozására a szabók, a vargák, a fazekasok és a kovácsok céhlevelei tartalmaztak bizonyos rendelkezéseket. Az idegen városbeli mesterekkel kirobbant konfliktusokat szemléltette a so­morjai szabókkal keletkezett vita 1603-ban. Somorja tanácsa ekkor a győri vá­rosbírótól kért védelmet az ottani szabók számára, mert a győri szabók eltil­tották őket a hetivásárból. A szokások és kiváltságaik értelmében viszont min­den városban és végvárban szabad volt árusítaniuk. Hasonló viszály keletkezett 1640-ben a komáromi asztalosokkal, akik hajóval jöttek Győrig, de amikor ki­rakodtak, a győri mesterek rájuk rontottak, áruikat összetörték vagy elvitték. 60 60 Uo. Passim. 61 Uo. 1. k. 196. 1. 62 Uo. 9. k. 30. 1. 63 Uo. 9. k. 61. 1. 64 Uo. 8. k. 417. 1. 65 Lengyel A. i. m. 3. sz. 9—101. és 24. sz. 29. 1. 160

Next

/
Thumbnails
Contents