Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)

Gecsényi L.: A győri céhek a XVI. sz. második és a XVII. sz. első felében

kész nadrágot, 4 félkész kék és 3 félkész kicsi dolmányt mondhatott a magáénak.

60 Szándékosan jelöltük most a végrendeletek hónap szerinti keltezését, hiszen a vásározás lehetőségei tavasztól késő őszig sokkal bővebbek voltak, mint télen, így akkor készletek sem halmozódhattak fel. A KONKURRENCIA VISSZASZORÍTÁSÁRA TETT ERŐFESZÍTÉSEK A kereskedelmi konkurrencia, a nyersanyagok beszerzési nehézségei visszatérő momentumok a forrásokban. A bőrök beszerzésében jelentkező problémákat a más esetekből jól ismert számottevő bőrexport magyarázza, melynek során több ezres tételekben vitték a marha-, juh- és báránybőrt a bécsi piacokra. 1627-ben a szűcsök céhmestere tett panaszt a városi tanácsnál a mészárosok atyamestere ellen. Előadta, hogy a szűcsök kérésére és kiváltságai ellenére az atyamester eltűrte miszerint a győri mészárosok bárány- és juhbőrt adjanak el a komáromi szűcsöknek. A tanács az atyamestert 12 forintra büntette.

61 1638ban a céhen belüli versengés került felszínre. A mesterek Bajcsy István városi hadnagy ellen emelt panaszából kiderült, hogy Bajcsy 100 darab juhbőrt vásárolt (holott a szűcsmesterséghez tartozó anyagot nem céhbelinek tilos volt megvenni), de nem a maga számára, hanem Szűcs György mester részére. Szűcs nyilván így próbált társaival szemben előnyhöz jutni. A városi ítélőszék kötelezte Bajcsyt a bőrök átadására a céhnek (a vételár ellenében), Szűcs megbüntetését pedig a céhre bízta.

62 A céhen kívüli konkurrencia, mellyel szemben időről időre a legtöbb céh ismételten tiltakozni kényszerült, három forrásból táplálkozott: a kontárok és rokon céhek, a más településekről érkezett mesterek és a kalmárok által nyugatról behozott árucikkek. A kontárok, a céhekből kizártak és a rokon céhek ellen valamennyi privilégium tartalmazott rendelkezéseket. A rokon céhek „kontárkodását" a magyar vargáknak a csizmadiaáruktól, a szabóknak és takácsoknak a süveg- és kalapkészítéstől, a szabóknak a gombkötőáruktól (1642)

63 és a kovácsoknak, csiszároknak a lakatosok tevékenységi körébe eső munkától (csizmapatkolás) — ez esetben 12 fi. büntetés terhe alatt — történő eltiltása példázza.

64 A vásárokra érkező idegen mestereket részben a kirakodás időpontjában korlátozták, részben a kirakodást előzetes szemléhez kötötték. A kalmárok tevékenységének szabályozására a szabók, a vargák, a fazekasok és a kovácsok céhlevelei tartalmaztak bizonyos rendelkezéseket. Az idegen városbeli mesterekkel kirobbant konfliktusokat szemléltette a somorjai szabókkal keletkezett vita 1603-ban. Somorja tanácsa ekkor a győri városbírótól kért védelmet az ottani szabók számára, mert a győri szabók eltiltották őket a hetivásárból. A szokások és kiváltságaik értelmében viszont minden városban és végvárban szabad volt árusítaniuk. Hasonló viszály keletkezett 1640-ben a komáromi asztalosokkal, akik hajóval jöttek Győrig, de amikor kirakodtak, a győri mesterek rájuk rontottak, áruikat összetörték vagy elvitték.

60 60 Uo. Passim. 61 Uo. 1. k. 196. 1. 62 Uo. 9. k. 30. 1. 63 Uo. 9. k. 61. 1. 64 Uo. 8. k. 417. 1. 65 Lengyel A. i. m. 3. sz. 9—101. és 24. sz. 29. 1. 160