Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)
Gecsényi L.: A győri céhek a XVI. sz. második és a XVII. sz. első felében
Az esküdtek, városhadnagyok között viszont gyakoribbak az említett szakmák művelői. Egy teljesen esetleges felsorolás a XVII. század első két évtizedéből csupán példákat említhet: Lukácsi Szabó István, Szabó Boldizsár, Szabó Mátyás, Genese Szabó Márton, Nagy Szabó János, Szabó Benedek; ötvös László, Ötvös Mihály, Peresztegi Ötvös János; Kapra Szűcs Péter, Bolla Szűcs Miklós, Kecskeméti Szűcs György; Csepregi Varga György. 57 Számottevő vagyont a végrendeletek tanúsága szerint ritkán szereztek. A források éppen azt mutatják, hogy az ipar mellett kiegészítőlég mezőgazdasági termeléssel, más ipari jellegű tevékenységgel (malomtulajdonosok) és olykor mezőgazdasági cikkek kereskedelmével is foglalkoztak. Az itt következő összeállításban csak azon polgárok nevét vettük figyelembe, akikről a céhhez való tartozás bizonyosan megállapítható volt. Gyurkovith Szabó György volt városi esküdt (1614) 2 dunai malomról és szarvasmarhákról, Markolin Szabó Pál (1644) 100 tallér értékű nyúli szőlejéről és borairól, Szabó Mihály (1645) ravazdi szőlejéről, Szentgáli Szabó Lőrinc a városkapu előtt fekvő kertjéről (1646), Egerszegi Szabó György (1646) felpéci és csanaki szőlejéről, 100 akó boráról, Káldy Szűcs János özvegye (1641) kertjéről és szántóról, Berdőczi Szűcs János (1630) szántóföldi termésről, Csizmadia András (1644) malomról és nyúli szőlőről, Légrádi Csizmadia Jakab (1646) búzavetésről, Doktorich Varga Jakab céhmester (1646) két dunai forgómalomról és búza vetésről, Csepregi Varga György esküdtpolgár (1648) 4 hold öttevényi és győri búza vetésről, Galovicz Csiszár György mesterlegény (1604) az uránál borkereskedésben levő pénzéről, Szijjártó István (1603) malomról, Miskei Szijjártó Gergely (1651) szántóföldről végrendelkezett. 58 A vagyonos Szabó Miklós (1609) utolsó rendelkezésében minden együtt jelenik meg: Szó esik malomról, szarvasmarhákról, 800 tallér és 900 arany készpénzről, bor- és marhakereskedésben levő 550 forint tőkéről. 59 A néhány nemessé lett iparospolgár (a Szombath Szabó testvérek, a Benkovith Szabó család, a Nagy Szabó család, vagy éppen Peresztegi Ötvös János rendszeresen vettek részt kereskedelmi vállalkozásokban, a megyében pedig kisebb nemesi részbirtokokat vettek zálogba. A végrendeletek néhány esetben megemlékeznek a mesterség gyakorlásához szükséges nyersanyagokról, ill. a készáruról. Az adósok felsorolásában pedig felfelbukkan a város körüli piaci körzet. Mindez részben véletlenszerű illusztráció, de egyúttal újabb információkat is ad a kézművesek tevékenységéről. Berdóczi Szűcs János hagyatékában (június) 13 kész ködmön, asszonynak való kesztyű 5 db, 245 db báránybőr, 6 db gereznaprém, 1—1 db nyest- és farkasbőr, 2 rókabőr volt. Csizmadia Jakabnál (február) 21 pár „öreg" csizma, 7 pár kicsiny csizma, 4 pár cipellő, 2 pár szattyán ,,kapca" maradt. Doktorich Varga Jakab céhmester hagyatékában (május) 400 db apró juhbőrt, 150 db borjúbőrt, 10 db „öreg" bőrt találtak. Muraközi Szabó Mihály tulajdonában (május) 14 aba nadrág, 2 kék nadrág, 4 cifra kötény, 1 vég abaposztó volt a végrendelet idején. Szabó Mihály győr-újvárosi mester (június) 60 karasia dolmányt, 5 morva zubbonyt, 10 nadrágot, — Szabó Márton újvárosi mester özvegye (március) 32 kész dolmányt, 11 béletlen dolmányt, 6 nadrágot, 2 zubbonyt, — Fabiankovicz Szabó Mátyás (december) 16 karasia dolmányt, 2 morva dolmányt, 6 „tribicki" dolmányt, 30 kék karasia dolmányt, 10 fehér morva nadrágot, 8 zubbonyt, 5 fél57 A városi polgárság társadalmi tagozódásáról 1. Gecsényi L. i. m. 14—17. 1. 58 GySmL:l GyKHL Libri testamentorum. Passim. 59 Uo. 1. k. 30. 1. 159
