Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)

Gecsényi L.: A győri céhek a XVI. sz. második és a XVII. sz. első felében

foglalva 1624-ben íratták át a káptalannal. A földesúr ekkor fűzte hozzá — nyilván a győriek kérésére — az idegen mesterek ünnepnap előtti árusításának tilalmát — a hivatásos vaskereskedők: a „vásárosok" kivételével; nem fizető megrendelők kívánsága teljesítésének tilalmát; a kontárok üldözését.

28 1630-ban egy újabb kiegészítés városi polgárjoghoz és katolikus valláshoz kötötte a céhbe történő felvételt.

29 A szakmabeli legények céhe 1614-ben jött létre, jegyzőkönyvét 1616-tól vezették.

30 1602 júniusában az eddig szabadon dolgozó csizmadiák négy mestere alapított céhet, melynek szabályait két év múltán, a pozsonyi csizmadiák artikulusait mintául véve maguk állították össze és íratták át a káptalannal. Ebben szigorúan szabályoztatták a mesterek számát, a mesterré válás, valamint a segéd- és inastartás feltételeit, az inasok tanulóidejét és a nyersanyagbeszerzést. Eszerint a városban 5 mester dolgozhatott. Az új mesternek, aki csak a város polgára lehetett, származási okmányokat kellett felmutatnia és remeket készítenie. Amikor a remeket elfogadták, a céhládába egy aranyat fizetett. Mesterré avatása alkalmából ebéddel és 16 forinttal tartozott. Köteles volt továbbá egy éven belül megnősülni. Falusi mester szakmáját a városban nem gyakorolhatta, termékeit csak engedéllyel árulhatta. Minden mester 2—2 inast és segédet tarthatott, de azokat csak a céhmester tudtával fogadhatta fel. Az inasok tanulóideje 4 év volt, a legényeknek, akik „társpoharat" adtak, vándorideje 3 év. A szökött inast vissza kellett adni és 4 fi. büntetést fizetni a céhládába. A legények hetibére 32 dénár volt, munkaidejük Szt. Mihály-nap után hajnali 3 órától este 9 óráig tartott. Távozási szándékukat 2 héttel előbb jelenteni kellett. A mesterek a nyersanyagot csak „egymás hírével" vásárolhatták. A céhen belüli viszályokat a céhmester közreműködésével simították el, de neki joga volt a városbíró előtt is igazságot keresni. A mesterek — a legények és inasok kérésére — kötelesek voltak összegyűlni. A céhmesternek minden kántorban (a negyedév meghatározott hetében tartott 3 napos böjt) kötelessége volt a céh valamennyi tagja előtt a statútumokat felolvastatni és magyarázni. A csizmadiák céhlevele említi először a céh pecsétjét és szabályozza használatát. A csizmadiacéh érdekeinek védelmében 1607-ben a káptalan a magyar vargáknak saját kiváltságlevelükben tiltotta meg a csizmadiaáruk készítését.

31 1602 decemberében az újjászervezett mészároscéh is elszámoltatta 1594 előtti utolsó céhmesterét a pénzügyekről.

32 1603 nyarán a csallóközi Somorja tanácsának leveléből tudjuk, hogy már ismét működött a győri szabócéh.

33 1603. november 11-én Pozsonyban Hetesi Pethe Márton királyi helytartó, kalocsai érsek és győri püspök adta ki a már említett négy város (Győr, Komárom, Esztergom és Érsekújvár) ötvösei számára a közös céhlevelet. Ez alkalommal Győrt 7 mester képviselte.

34 Az első olyan céhprivilégium, melyet a négy végvárváros iparosai számára közösen állítottak ki, mégpedig nem a földesúr, nem katonai hatóság, hanem a királyi helytartó — a pesti ötvösök 1529. évi ki28 Uo. 29 GySmL:l Céhiratok levéltári gyűjteménye, 1. sz. 30 Xántus János Múzeum, Adattár 53. 11. 4. 31 GySmL:l GyKHL Felvallási jzkv. 6. k. 407. 1. 32 GySmL:l Győr város Levéltára Törvénykezési jzkv. 4. k. 105. 1. 33 Lengyel A., XVII. századi magyar nyelvű levelek Győr szab. kir. város levéltárában (Győr, 1940) 3. sz. 9—10. 1. 34 Lásd a 7. sz. jegyzetet! 153