Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Timaffy L.: Családi gazdálkodástól a szocialista közösségig. III.

Érdekelt az a kérdés is, hogy mi indította el falusi dolgozóinkat a város, a munkásosztály felé? A megkérdezett ingázók nagy többsége, 64% a jobbnak és biztosabbnak látszó kereset miatt ment az iparba dolgozni. Nagy részük idősebb ember, akik még a tsz-ek kezdeti nehézségei idején váltak ingázókká és fix fizetésük volt a család megélhetésének bázisa. Egy másik csoport, 19% indítóoka az idegenkedés volt a tsz-től. Az idősebbek még jó egyéni gazdák voltak és nem akartak a tsz-be állni, inkább elindultak a gyár felé. A fiatalabb nemzedék magától a mezőgazdasági munkától idegenkedett, és ezért vállalta az ingázást. Egy kisebbség, 5% személyi ellentétek miatt fordított hátat a falunak, 12%-ot pedig a szakmája irányított az iparba. Ök főképp a fiatal nemzedéket képviselik, de néhány idősebb is van a megkérdezettek között, aki ingázás közben tanult szakmát és ez tartja bent a gyárban. Meg kell még vizsgálnunk a munkássá válás szociális és művelődési hátterét is. A kirajzolódó szociális kép egységesebb. Az 1956 utáni konszolidációs időszak gazdasági fellendülése egyformán meglátszik a falusi emberek életszínvonalának emelkedésén. Ezt legjobban a megépült új házakon, új bútorokon, a háztartások gépesítésén, a közlekedési eszközökön lehet lemérni, valamint a régi és mai étrend, a régi és mai ruhaállomány összehasonlításával. A vizsgált családok 89%-a 1956 után épült új házban lakik. Ilyen magasra az arányszámot a szigetköziek emelik, mert itt az 1954-es árvíz után a házak majdnem mind újjáépültek. Még nagyobb az új bútorok aránya: 94%, a vizsgált családok közt alig találtam néhányat, akik még a régi hagyományos paraszti bútorok közt élnek. Ezek után már nem csodálkozhatunk azon, hogy mindenkinél van rádió, televíziója 92%-nak, mosógépe 99%-nak, hűtőszekrénye pedig 98%-nak van. Gépkocsi áll a garázsban a családok 36%-ánál, motorkerékpárt pedig főképp a fiatal nemzedék használ, 43%. Nagyon jól világít rá a családok életszínvonalának emelkedésére régi és mai étrendjük összehasonlítása. Az összes étrend közlése hosszadalmas volna és nem is lényeges, mert a régi társadalmi helyzetüknek megfelelően kiemelt példák is megmutatják a kívánt eredményt. Először nézzük meg egy zsellérsorból ingázó munkássá lett család régi és mai étrendjét. Régi étrend Mai étrend Nap: Reggeli: Ebéd: Vacsora : Reggeli Ebéd: Vacsora : H Rántott leves Tésztaleves kukoricagombóc Déli maradék Kenyér, tea, sajt Paradicsomleves, palacsinta Felvágott, tea K Szalonna, kenyér Babfőzelék, füstölt hús Házi túró, házi sajt Kávé, szalonna Húsleves, Kolbász, főtt hús rizzsel sajt Sz Rántott leves Krumplileves, dödölle Déli maradék Rántotta, tea Rántott leves, tojáscsuszkó Tojás, tea, körözött Cs Szalonna, kenyér Füstölt hús, leves, f. hús, lencsefőzelék Zsíros kenyér Tea, kolbász Zöldségleves, székelykáposzta Déli maradék P Zsíros kenyér Köményleves, kukoricakása Lángos Kávé, sajt Krumplileves, bukta Déli maradék 302