Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Tomka P.: Adatok a Kisalföld avar kori népességének temetkezési szokásaihoz. III.

fenekét is. Előfordult, hogy a fejrész szélesebb volt, mint a láb felőli koporsóvég. Közös koporsóba két halottat is temettek, sőt ellentétes tájolású, közös koporsós temetkezést is találtak. (8. halom, 24. sír.)

89 A 32. halom alatt közös sírban három koporsót temettek egymás mellé (az egyiknél az összecsapolás is megfigyelhető volt).

90 A 2—2 deszkával fedett koporsók felett sírkamrát alakítottak ki: a hosszanti oldalak mellett álló 2—2 cölöpre két keresztirányú gerenda támaszkodott, erre kerültek a kamrát fedő vékonyabb gerendák (póznák) — 30— 31. ábra. A bolygatatlan sírokban is sokszor találták eldőlve az agyagedényt, elmozdulva a koponyát és egyéb csontokat. Az avar kori koporsós temetkezések variánsai közül tehát csak a lábakon álló típusok (illetve a vele összefüggő lemélyített végű sírgödörforma és a vasalások) nem kerültek elő. A kokeli türk kori kurgánok lovas sírjai (minden rokon vonásuk ellenére) már nem állanak ilyen közel az avar kori temetkezésekhez, a koporsók azonban ekkor sem hiányoztak.

90

^ A Mugur-akszu melletti, VII. sz.-i kínai tükörrel keltezett köves kurgánban vörösfenyő deszkák majdnem teljesen elkorhadt maradványait találták,

91 a baj-tajgai 59/1. kurgánban É—D tájolású lovas sírban a 31. ábra. Kokel (Tuva), 32. sír (Vajnstejn—Djakonova után) 80