Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Tomka P.: Adatok a Kisalföld avar kori népességének temetkezési szokásaihoz. III.

mélyebb gödrébe). Egyetlen olyan esetet sem sikerült megfigyelnünk, ami fejalátét, párna jelenlétét igazolta volna. Az elmondottakat a közölt számadatok igazolják. Az elmozdulások viszonylag igen magas száma (39%, a sírok több mint i

/$-&) csak úgy keletkezhetett, ha feltételezzük a koporsóba temetés általános voltát. Még nyilvánvalóbb ez, ha külön megvizsgáljuk azokat a sírokat, amelyekben a koporsó elszíneződése vagy a koporsóvasak egyértelműen igazolták annak egykori jelenlétét. A megfigyelhető esetek (30) 37%-ában (11) észleltük a koponya elmozdulását. Az öszszes elmozdult koponyáknak (28) éppen 39%-a került elő olyan sírból, amiben igazolhattuk a koporsót. Mivel a megfigyelt koporsós sírokban ugyanolyan gyakorisággal fordul elő a koponya elmozdulása, mint a koporsónyom nélküli sírokban (valamint az összes megfigyelt sírban), nincs semmi akadálya annak, hogy az utóbbiakban is koporsó jelenlétével magyarázzuk a jelenséget. Tovább erősödik hipotézisünk, ha az egyéb csontok elmozdulását is megvizsgáljuk. Az 1. sírban a kézfej csontjai csúsztak szét. A 23.-ban a bal combcsont letört feje maradt csak a helyén, maga a combcsont a bal alsó lábszárcsontokkal együtt elmozdult. A 28.-ban a bal niedeneelapát és a bordák, a 81.ben a bordák, a 84.-ben a bal alkar két csontja mozdult el, míg a 95.-ben a bal alkar a combcsonthoz csúszott le, miközben a jobb is elmozdult. A 100.-ban ismét a bal alkarcsontok csúsztak le. A 106. sírban a jobb lapocka a koponya mögött került elő, a 108.-ban a bordák összekeveredtek, a keresztcsont és a csigolyák is elmozdultak. A felsorolt 9 sírból egyetlen egyben sem látszott ugyan koporsó elszíneződése, de a 28.-ban a vasalások alapján nyilvánvaló egykori jelenléte. Az 1., 23., 28., 95. és 100. sírokban, azaz 5 sírban a koponya is elmozdult, ami az imént elmondottak alapján szintén a koporsó jelenlétével függ össze. Ezeket az elmozdulásokat résziben a koporsó bedőlése okozhatta, egyes esetekben az üregben (koporsóban) fekvő, már letisztult csontok maguktól elcsúszhattak. További támpontot jelentenek a bolygatott sírok. Ezekben a részben vagy egészen összekevert csontok mindig csak a feltételezett vagy elszíneződéssel, pántokkal igazolt koporsón belül kerültek elő (9., 17., 20., 26., 27., 88. sírok). Ez a megfigyelés valószínűvé teszi, hogy a bolygatás idején a koporsók még tartottak. Olyan elmozdulásokat — vázrészek elmozdítását — is észleltünk, amelyek csak üregben (betöltetlen koporsóban) jöhettek létre. A 20. sírban a gerincoszlop egyben, balra tolva került elő. Nem tételezhetjük fel a sírrablókról, hogy a csontvázat óvatosan feltárták, a földtől megszabadították volna, enélkül pedig a betöltetlen koporsó az egyetlen magyarázat. A 13. sírban — ahol nem látszott ugyan a koporsó elszíneződése, a töltelékföld változása azonban elég megbízhatóan utalt jelenlétére — a törzs csontjainak bolygatása nélkül a koponyát a mellkasra helyezték. A 16. sírban (hiányzott a koponya!) a felsőtest egy részét összefüggően oldalra fektették. A 76. és 103. sírok esetében nem rablás, hanem valószínűleg a sírgödörbe fészkelő állat okozta a bolygatást. A csontok elmozdulása olyan méretű volt, hogy ezt egyedül ezzel mégsem magyarázhatjuk. Valószínűleg az állat behatolásakor még üreg volt a sír földjében, csak így magyarázható ugyanis, hogy pl. a 76. sírban az alsó állkapocs és néhány borda a combcsontok közé került. A 88. sír bolygatásának aknáját /megtaláltuk. A koporsó deszkái itt kivételesen egészen magasan: 45 cm-rel a sírfenék felett megmaradtak. A bolygatás nem rombolta el a koporsó oldalát. Valószínűleg a bolygatás következménye az is, hogy nem omlottak be a deszkák: a rablóakna betöltésekor megtelt föld4y