Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Balázs P.: Győr város gazdálkodása a feudalizmus utolsó évtizedeiben

forint % Kölcsönzött pénz 400 0,3 Visszakapott tőkepénz 12 012 9,2 Kamatokból 3 646 2,8 Kisebb jövedelmek 1197 0,9 Rendkívüli jövedelmek 1141 0,9 Ideiglenes bevételek 2 000 1,5 Visszatérített előlegek 240 0,2 Bánatpénzek 215 0,2 Járdakövezeti hozzájárulás 5 506 4,2 Egyéb bevételek 243 0,2 összesen 130 184 100,0 A város bevételei közül tehát a regálékból (sörmérés, szeszmérés, húsmérés, vámok és taksák), a városi tőkéből és ingatlan vagyonból (eladott ingatlanok, bérleti díjak, kamatok), a hivatali működéssel kapcsolatos (telekkönyvi díjak) és a rendkívüli (háziadó) jövedelmek az elsődlegesek, a városi földbirtokból, erdőből, legelőből és halászatból származó járandóságok viszont jelentéktelenek. Ez utóbbiak a korábbi évtizedekhez viszonyítva csökkenő tendenciát mutatnak. * * * A közel 110 ezer forint kiadásnak több mint l/3-át a város a töltések, kutak és csatornák karbantartására, valamint az utcák kövezésére, világítására és útjavításokra fordította. Az 1846/47. évi 37 642 forinttal (az összes kiadás 34,4%-a) szemben ezek a kiadások 1822—1828 között évi átlagban nem érték el a 10 ezer forintot, 1828—1834 között pedig alig haladták meg az évi 11 ezer forintot, negyed század alatt tehát a korábbinak négyszeresére nőttek. A városfejlesztés tehát e téren igyekezett lépést tartani a kapitalista fejlődés igényeivel. Meglepő, hogy 1846/47-ben Esztergom hasonló jellegű kiadásai nem érik el a 3 ezer forintot, de Debrecen is kútra, csatornára 693, utcák karbantartására 409, artézi kútra 402 és éjjeli világításra 890, (azaz együtt 2394) forintot áldozott. Székesfehérvár utak javítására 3311, kutak tisztítására 802, kövezőmunkára 612 forintot költött. Sopron város hasonló jellegű kiadásai (vízvezetékre 371, éjjeli világításra 2635, kövezetre 3711, útjavításra 2446 és utcák tisztítására 751 forint) megközelítik a 10 ezer forintot. Győrött a „csatornák, kutak, hidak és töltések után" 1846/47-ben kifizetett 12 236 forint közel 2/3-a az újvárosi ún. Fekete-töltésre hordott föld fuvardíja (7828 forint), amihez még több száz forintnyi napszámbér is járult. Jelentős összeget fizetett ki a város a föld alatti csatorna építéséért (téglahordás, kőművesmunka, áteresztő rácsok) és a hidak karbantartásáért (gerendák, ácsmunka). A karmeliták rendháza melletti kútba vascsövet szereltek, de több más kúton is végeztek javításokat. Az utcák kövezése a városnak (a kő ára, szállítása, a kőrakók munkája) 12 991 forintjába került, ennek 2/3-át azonban az érdekelt háztulajdonosokra hárította. A város gondozásában lévő országutakra költött 7681 forint az útőrök, az útjavításon dolgozó napszámosok bérét, valamint az útjavításhoz felhasznált kő és homok árát fedezte. Az „utcák tisztogatása és javítása" címszó alatti kiadások — a szövegből kivehetően — a nem kövezett városi utcák karbantartásának költségeit fedezték (földhordás, napszámosmunka összesen 2710 forint). Az utcák világításának költsége 2021 forint, amelyből a részletekben beszerzett 100 mázsa olajért (mázsája 13 forint 30 krajcár) Canei416