Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Balázs P.: Győr város gazdálkodása a feudalizmus utolsó évtizedeiben

réten termett szénáért beszedett 1565 forint (az egész bevétel 1,2%-a). Az erdei és fűbér jövedelemösszege másfél-két évtized alatt számottevően visszaesett: 1822—1828 között az évi átlag 6713 forint (a bevétel 6,9%-a), 1828—1834 között 5287 forint (a bevétel 5,9%-a), 1846/47-ben viszont a két évtizeddel korábbinak már csak egyharmadát éri el. A város tulajdonában lévő szántóföld (az újvárosi, majoroki és a szabadhegyi részen) mindössze 487 pozsonyi mérő, a Duna, a Rába mellett, a kálvária és a puskaporos torony körüli stb. rét 3414 pozsonyi mérő, az ún. Fecske-part alatti nádas 61 958 öl, a füzes terület 10 607 öl kiterjedésű.

12 Az összehasonlításként említett másik négy város hasonló jellegű bevételei a győrinél jóval nagyobb összegekkel jelentkeznek. Esztergom a fű és sarjú után 2608, a városi legelőre kihajtott marhák után 1177, erdei jövedelmek címén 2751 forintot szedett be. Debrecennek a szántóföldekből 2340 forint, saját méneséből 2145 forint, erdeinek hasznosításából (rőzse, tűzifa) 17 160 forint jövedelme származott. Sopron széna és sarjú eladásáért 2565 forintot, az erdei bevételek címén közel 20 ezer forintot kapott. Székesfehérvár a „gyöp földeket" árverés útján 10 620 forintért adta bérbe, s mint földesúr bordézsmaként 2870 és búzadézsmaként 4841 forint jövedelemhez jutott. 2256 forint bevétele (1,7%) származott a városnak a várfal bontásából eladott téglák, a kiselejtezett utcakövek, a terméskő, használt deszkák értékesítéséből. A városi homokgödörből kitermelt homokért befolyt 1197 forintot (0,9%) „Külön kisebb városi jövedelmek" címszó alatt könyvelték el. Rendkívüli jövedelemnek tekintették a városi lovak és kocsik igénybevételéért, a temetői kriptahelyekért befizetett, valamint a halottkém, a sírásó stb. által beszedett — s városi pénztárba nagyobb tételekben leadott — díjakat. Ezek összege 1141 forint volt (az egész bevétel 0,9%-a). A polgárjog elnyerése tafcsafizetéssel is járt. Ebből a város 1382 forintot szedett be (az egész bevétel 1,1%-a), amihez még az új polgárokra a közvilágítási alap számára (59 forint) és a tűzoltó szerek fenntartására (77 forint) kivetett összegek is hozzájárultak. A letelepedési engedélyt nyert személyek 207 forintot fizettek be a város pénztárába. A taksa összege Esztergomban 153, Sopronban 500, Székesfehérváron és Debrecenben egyformán 718 forint volt. Győr város 1846/47. évi bevételeit összesítve az alábbi számadatok tükrözik: forint % Pénztári maradvány 12 537 9,6 Haszonbérek 17 411 13,4 Királyi bérből 540 0,4 Eladott széna, sarjú, szalma 1565 1,2 Eladott termékek, téglák 2 256 1,7 Eladott marhák 15 0,0 Accisa 5 719 4,4 Eladott telkek, házak 15 765 12,1 Erdei és fűbér 2 373 1,8 Vám j ö védelmek 19 473 15,0 Halászatból 125 0,1 Évi és heti „sokadalmakból" 3 643 2,8 Polgárosodási járandóság 1382 1,1 Letelepedési járandóság 207 0,2 Háziadó (gába) 8 138 6,2 Telekhivatali jövedelem 12 435 9,6 415