Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Balázs P.: Győr város gazdálkodása a feudalizmus utolsó évtizedeiben

GYŐR VÁROS GAZDÁLKODÁSA A FEUDALIZMUS UTOLSÓ ÉVTIZEDEIBEN A feudalizmus utolsó évtizedeiben nemcsak a felsőbb hatóságok, hanem a polgárok szemében is a helyi igazgatás megítélésének egyik legfontosabb kritériuma a város gazdálkodása volt. Győr polgárai, választóközönsége és tanácsa éberen vigyáztak arra, hogy a város gazdasági ügyei rendben legyenek, a bevételek és a kiadások egyensúlya fel ne boruljon. így azután a feudalizmus utolsó évtizedeiben Győrött nem is következett be az a gazdasági csőt, amit például Debrecen nem tudott elkerülni.

1 Pedig az eladósodás veszélye az 1830-as évek táján Győrt is fenyegette. Amíg 1822/23-ban a 122 ezer forint bevétellel szemben 107 ezer forint kiadása (tehát 15 ezer forint maradványa) volt a városnak, továbbá az 1822/23—1827/28-as évek 97 ezer forintos bevételi átlagára 88 ezer forint kiadás (tehát évente 9 ezer forint maradvány) esik, addig a következő, 1828/29—1833/34 közötti hat év 89 ezer forint bevételét 97 ezer forint kiadás (tehát évente 8 ezer forint hiány) terheli. A város gazdálkodását az 1831. évi kolera is megterhelte. Ezekben az években a bevételek felét a tisztviselők járandóságai emésztették fel, beruházásokkal alig találkozunk, s az épület-karbantartások évi összege is mindössze 1500 forint. Bár az 1834/35-ös esztendőben a bevétel (104 ezer forint) és a kiadás (ugyancsak 104 ezer forint) újra egyensúlyba került, az előző évek tapasztalatai arra késztették a választóközönséget, clZ3.Z cl város gazdálkodásának legfőbb őrét, hogy a „honni pénztár" helyzetét alaposan megvizsgáltassa. Ennek keretében Kövessy Ferenc számadónak az utolsó 12 év gazdálkodásáról kellett jelentést készítenie.

2 Több mint egy évtizeddel később, az 1846/47. évben a város bevételei 130 ezer forintra ugrottak (bár a hátralékok miatt a pénztárba csak 118 ezer forint folyt be), a kiadások viszont nem érték el a 110 ezer forintot, tehát a pénztárban 8 ezer forint maradvány és 12 ezer forint követelés átmehetett a következő esztendőre. Győr bevételeivel és kiadásaival az 1840-es évek közepén a Sopron városiak nagyjából azonos összegűek voltak. Esztergom szabad királyi város mintegy feleannyi, Székesfehérvár 20—30 ezer, Debrecen pedig mintegy 200 ezer forinttal nagyobb összeggel gazdálkodott, mint Győr városa. Hitelügyek szempontjából viszont Győr helyzete a legkedvezőbb: a városnak 1846/47-ben mintegy 52 ezer forintja fekszik kint hitelezőknél (ebből 12 ezer forintot visszakap, a többi után 3646 forint kamatot élvez), adóssága viszont mintegy 60 ezer forint (amelyből 9200 forintot visszafizet, kamatkiadása pedig 3013 forint). Esztergom adóssága mintegy 48 ezer forint, amelyből 1846-ban közel 23 ezret visszafizet, ugyanakkor 1532 forint kamatkiadás is szerepel a számadásokban. Sopron 1846/47. évi számadásában közel 157 ezer forint tartozás szerepel, a kamatkiadás pedig majd411