Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Balázs P.: Győr város gazdálkodása a feudalizmus utolsó évtizedeiben

nem megközelíti a 8 ezer forintot. Székesfehérvár 154 ezer forint kölcsönbe adott tőkepénzével 215 ezer forint adósság áll szemben (ebből 1846/47-ben a város 24 ezer forintot visszafizet), Debrecen pedig ugyanebben az évben visszafizet ugyan 71 500 forint adósságot, de újabb 90 ezer forintot vesz kölcsön, s a 35 300 forintos kamatfizetés közel 600 ezer forintos régebbről maradt tartozásra vall. (Ez utóbbi város 1846/47. évi kiadásai között legnagyobb tételként az említett adósságtörlesztés és kamatfizetés szerepel, ezeket a tisztviselők 33 ezer forintos illetménye követi.)

3 * * * Győr város 1846/47. évi bevételei közül a vámjövedelmek (19 473 forint, azaz az összes bevételek 15,0%-a) a legjelentősebbek. E jövedelmeket a tanács „kótyáláson" adja bérbe, s a bérlők az évi összeget a városi pénztárba havi részletekben törlesztik. A „kőrakati" vámot évi 10 ezer forintért 1846-ban Hell Antal és Thoma János, a pápai úti kövezetvámot 1160 forintért ugyanők, a veszprémi útit 1562 forintért Laki János, a budai útit 2 ezer forintért Pusztay János, végül a bécsi útit 2240 forintért Spánovits István bérli. Ez összesen 16 962 forint, de a bevételek között előző évi adósságok kiegyenlítése is szerepel, 1492 forinttal viszont "a vámjövedelmek bérlői a tárgyévben is adósak maradnak. A havi törlesztések Összege sem azonos mértékű. (A bérlők a városba vitt minden akó bortól 18 krajcárt, pálinkától 1 forintot és a méz akója után 18 krajcárt szedtek.) A vámjövedelmek az 1846. évi 15%-os arányánál a korábbi években a város bevételei között még magasabb százalékot jelentettek: az 1822—1828 közötti évek átlagában a 96 911 forint bevételből 33 351 forint, vagyis 34,4%, az 1828— 1834 közötti évek átlagában a 88 794 forint bevételből 29 844 forint, vagyis 33,6% volt a vámjövedelem. Az 1846/47-es költségvetési évben Esztergomban a kövezeti vámból származó bevételek mindössze 3119 forintra (57 190 forintból), Debrecenben a piaci és belső vám 13 104 forintra (330 074 forintból) ugrottak, azaz mélyen alatta maradtak a győrinek. A haszonbérek címszó alatt befolyt 17 410 forint (az összes bevételek 13,4%-a legnagyobb tételét, 2108 forintot az „apró só" árusításáért Lukárdy Sebestyénnek kellett befizetnie. Jelentősek a hentesek által fizetett mészárszéki árendák, kisebb összegek a mulatságok utáni kivetések és a pincebérek. A „szállásbérek" címszó alatt a sertéstartásra, posztóárusításra, elárusítóbódék, hajódeszkák tárolására, jégverem részére bérelt területek, a várfalban lévő kazamaták használóira kivetett összegek szerepelnek. A zsidó kereskedőkre kirótt 5—20 forintos összegek mellett itt található a színház épületének 478 forintos évi bére is. A befizetések 2/3-a azonban a városi rétek és szántóföldek utáni — olykor csak néhány, de nemritkán több tíz-, egy esetben 300 forintos — kivetésekből tevődik össze. A haszonbérek összege az 1846/47. évinél a korábbi esztendőkben szintén magasabb: az 1822—1828 közötti évi átlagban 25 867 forint (vagyis az összes bevételek 26,7%-a), az 1828—1834 közötti években 21 164 forint (vagyis az öszszes bevételek 23,8%-a). Más városokkal e tételnél nehéz lenne összehasonlítást tenni, mivel a „haszonbér" gyűjtőfogalom, és nem teljesen azonos tételeket fog egybe. Érdekes viszont, hogy Sopron bevételeinek 38,7%-a (132 009 forintból 51 086 forint) haszonbérekből és vámjövedelmekből származik. Az eladott telkekért befolyt 15 764 forint (az egész bevétel 12,1%-a) 2/3-át 412