Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

H. Kolba J.: Gótikus kelyhek a győri székesegyházban

hén lapított, gömb alakú. Függőleges osztása hat csepp alakú, szabálytalan, ki­sebb körökben elhelyezett filigrándíszes lemezből áll, sodronykeretben, közte kecses áttört indás-leveles öntvények. A kuppakosár a kuppa alsó harmadát bo­rítja be. Hat enyhén ovális mezőben a talphoz hasonló koncentrikus körökkel díszített, bőrtűvel teletűzdelt filigrános lemez, fent a csavart peremborda alatt filigrános háromágú levelek. A pártakoszorú inkább szőlőlevélhez hasonlít, alsó ívei kecsesen keresztezik egymást. (28. kép.) Alul jól látszik a filigrános talp­lemezek karéjonként felszerelt tartószöge. Az egyik karéjba vésve: „Car Juliae Marbec 1683." (Későbbi tulajdonos lehet.) A kehely — mint említettük — magyar, a XV. század végi ötvösség egyik kedvelt technikájával készült. így számos analógiát sorakoztathatunk fel, akár csak a minta azonos volta alapján: az MNM filigrános kelyhe 66 az esztergomi anyagban 67 , a gyöngyöspatai plébánia kelyhe igen hasonló, a gyöngyösiek közül egy-kettő, 68 az erdélyi analógiák közül a prázsmári, szelindeki, 69 Nicolescu leg­újabb összefoglalásában hasonló talp és szárgyűrű van egy szebeni kelyhen, és a nódusz indasorának párhuzamát is megtaláltam. 70 Toranova a pozsonyi anyag­ban közöl részleteiben egyező kelyhet. 71 10. Filigrános kehely A fenti emlék testvére a másik filigrános kehely. 72 (29. kép.) Aranyo­zott ezüst. Hatkaréjos talpa másik karéjos lemezen nyugszik. A talpszegélyre ezüst-, öntött, gótikus levelek borulnak. Az egyik levél helyén kis aranyozott cí­merpajzs, fent püspöksüveggel és szalagokkal, benne vésett, talán későbbi be­tűkkel L és A monogram, középen hátranéző fekvő egyszarvú, alatta csillag. (30. kép.) (A címer és monogram azonosítása egyelőre nem sikerült!) A talp füg­gőleges rozettasora áttört, négyszirmú virágokkal készült. A talp sima lemezén, hat csepp alakú bőrtűs filigrán rátétlemez, szélein és középen öntött bordával. Más a mintája mint az előbbié: hálószerkezet mentén egyenesen haladó filigrán szálak találkozásánál forrasztott gömböcskék, közben kisebb körök mentén ki­sebb bőrtűk. A karéjok találkozási pontjain három rombusz alakú levélöntvény. A szárgyűrűk hatoldalú lemezek, szemben két-két vésett mező. A pogácsa alakú nóduszban hegyes, levél alakú domborítások, rajtuk öntött háromágú levelek­ben végződő indák: a küllők közepén nagy, sima gömbbibe, körülötte nyolc ezüst gömböcske, öntött virágszirmokkal. (31. kép.) A kuppa sima, karcsú, ará­nyos. A kuppakosár hat részből áll, függőleges választó szalagokkal, melyeken hullámos élű lemezke halad. A sodronyos körök egyenletesen töltik ki a trapéz alakú felületeket, rajtuk és a metszőpontoknál gömböcskék. A kosarat alul és felül sodronyos borda zárja. Fent egymásba karoló indák, rajtuk levelek és fent virág. A pártát két részből forrasztották. A kuppa aranyozása kissé fakó. (A talpán 80.5 szám.) A szögletes filigránminta igen kedvelt a magyar emlékanyagban. Több példát találtunk erre is, így a nyitrai székesegyház kelyhének talpa, 73 a krakkói dóm kelyhének nódusza, 74 az erdélyi anyagban a nagydemeteri. 75 A kelyhek keltezése általában a XV. század végére, XVI. század elejére mu­tat, így a győri két filigrános kelyhet is ide kell sorolnunk. Bár a készítő neve itt is ismeretlen, feltételezésünk, hogy egyik esetleg a nagy gyöngyösi műhely terméke. Nem volt messze a győri püspökségtől, voltak egri előzményű egyhá­ziak, akik személyi tulajdonként, vagy ajándékként is hozhatták magukkal. 322

Next

/
Thumbnails
Contents