Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)
H. Kolba J.: Gótikus kelyhek a győri székesegyházban
recske 56 (németül Drass-Markt) a sopronszentmártoni esperesi kerületben a győri egyházmegyéhez tartozott, ma Burgenlandban van. Középkori eredete mellett tanúskodik, hogy 1674-es és 1697-es Canonica Visitatio 57 az Esterházy családhoz tartozó St. András-templomban „calices argenteos deauratos numero 2" írt össze, melyek egyike biztosan fenti kelyhünk volt. A XVII. században tehát Derecskén volt, odákerüléséről nem tudunk semmit. Talán ez is nyugatmagyarországi készítésű, de esetleg ide kerülhetett német területről is, alakja, kerek talpa, latin felirata nem jellemző. 8. Vezekényi kehely 58 (25. kép) A győri székesegyház kincstárába a vezekényi egyházból került. Vezekény a kapuvári járásban fekszik. 1265-ben történt első említése, Vezeken néven. 59 Az Esterházyak kezébe került terület középkori templomáról adatunk nincs, de feltételezzük az 1733-ban meglévő templom elődjét. 60 A plébánia 1707 óta vezeti a matrikulát. 61 A templomot 1900-ban átépítették, ekkor cserélhették az egyszerű középkori kelyhet díszesebbre. Anyaga aranyozott ezüst. Talpa hatkaréjos. Sima talppereme rozettás szegéllyel kerítve, ötszirmú rózsákkal. A talp sima lemezét hat él tagolja, melyek helyenként szétnyíltak. Felül vízszintes bordán háromfogú párkány, egyik oldalon szöggel átütve. A szárgyűrű 1X1 cm-es oldallapjain geometrikus virág. A nódusz pogácsa alakú, középen élben összeforrasztva. 6—6 domborított levél között mélyebb árkok. Középen rombusz alakú küllők lemeztokban, a belső lemezeket ráhajtott él tartja. A küllőkön negatív véséssel kerek szirmok vannak, ezeken nem volt zománc. A kuppa sima felületének egyetlen dísze a tűzaranyozás. Valószínűleg a múlt század végén restaurálták. A talpában XVIII. századi, vésett, korhű betűkkel: „VESKEN 1723." Ezért több ismertetés erre a a korszakra keltezte a kelyhet, de jellegzetes gótikus jegyei ismeretében nem lehet. Ebben az időben rögzítették, hogy a vezekényi plébánia tulajdona. A kelyhen semmiféle felirat nincs, a készítő ötvös sem hagyott rajta jelet. Jellegzetes gótikus formák határozzák meg a korát. Párhuzamul az MNM három sima, hasonló alakú kelyhére gondolhatunk: a halábori 62 és két ismeretlen származású emlékünk. 63 Keltezésük a XV. század elejére, közepére történt, a kerek talpú kelyheket a közép-európai irodalom is korábbiaknak véli. 64 A győri kelyhek kiemelkedő csoportját képviselik a filigrános kelyhek. Két darab van a XV. századból, melyek különbözőségük ellenére igen szép példái az ún. bőrtűs filigrán technikának. Sajnos, mind két kehely mestere ismeretlen, így legfeljebb származási körüket közelíthetjük meg. 9. Filigrános kehely 65 (26. kép) Aranyozott ezüst. Talpa hatkaréjos, öntött pereme áttört, négyszirmú rozetták sorával, közben felül és alul félrozetták. A talp hat karéján öntött bordás keretekben filigrán szálakból körben hat kör, közepén egy hasonló, rajtuk elszórtan forrasztva a kis gömbök. A bordakeretek fent leveles öntvényként folytatódnak. (27. kép.) A karéjokat öntött gótikus levelek választják el egymástól. A talp felett nagyobb hatszögletes gyűrű. Az áttört minta kerek négyszirmú és élére állított négyzet váltakozásában készült. A két szárgyűrű szintén hatoldalú, mintája is áttört rózsa, ill. négyzet alakú nyílásokból áll. A nódusz eny321
