Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Timaffy L.: Családi gazdálkodástól a szocialista közösségig. III.

CSALÁDI GAZDÁLKODÁSTÓL A SZOCIALISTA KÖZÖSSÉGIG III. (Paraszti átrétegződés a Kisalfödön) Az Arrabona 16. és 17. évfolyamában bemutattam a kisalföldi parasztság társadalmi átrétegződésének néprajzi módszerekkel vizsgált eredményeit. Idős adatközlőim életén át lemérhetővé vált a parasztság teljes átrétegződése az ősi nagycsaládi életformából — egyéni életszakasz után — a szocialista közösségbe, a falusi életforma megváltozásával összhangban.

1 A mai szocialista községek új társadalmának kialakulásával azonban a paraszti átrétegződés folyamata nem ért véget. Szemünk előtt játszódik le a paraszti rétegek nagyarányú átáramlása a munkásosztályba. A munkássá válás nagy társadalmi folyamatát most rögzíthetjük az élet valóságában. Ennek módját szeretném röviden megmutatni tanulmányom mostani, harmadik részében. Átlépés a munkásosztályba Az első részben vizsgált családjaink tagjai közül többen lettek munkásokká már a felszabadulás előtt is. A cikolaszigeti nagycsalád felbomlásával, annak két férfitagja ment Övárra gyárba dolgozni. Az egyik ugyan visszatért a faluba, mert a földreform során földhöz jutott, de gyermekeik már szakmát tanultak: kovács, ács és kőműves iparban dolgoztak.

2 Ásványi családunk gyermekei a felszabadulás után szinte elmenekültek a földtől és Győr, valamint Magyaróvár ipari üzemei fogadták be őket. Rábacsécsényi családunk pedig a szövetkezetek első, nehézségekkel küzdő szakaszában a győri építőiparban ingázó munkássá lett fiuk keresetéből élt.

3 A falusi munkaerő-fölösleg iparba áramlása a felszabadulás előtt még nem volt tömeges, csupán a természetes utánpótlás jelenségét mutatta. Altalánossá, átrétegződési folyamattá most vált a szocialista ipar kiépítésének nagyarányú munkaerő-szükségletével. A vizsgált családok községeinek, tehát a szigetközi, rábaközi falvaknak munkaerő-fölöslegét főképpen Győr és Mosonmagyaróvár ipara köti le, de nagyarányú a falusi dolgozók ingázása Sopron, sőt legújabban Kapuvár és Csorna kiépülő ipari üzemeibe is. Ennek a nagy társadalmi folyamatnak gazdaságföldrajzi mozgatóit győri és mosonmagyaróvári példákkal igyekszem megmutatni. Mindkét város ipari üzemeinek társadalomformáló szerepével több tanulmány foglalkozik/

1 Győr, az országos hírű iparváros hazánk lakosság szerinti ötödik vidéki városa, de a szocialista iparban foglalkoztatottak száma szerint az öt megyei város között Miskolc után a második helyen áll. Százezret meghaladó lélekszámával 297