Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Timaffy L.: Családi gazdálkodástól a szocialista közösségig. III.

az ország lakosságának csak 0,97%-a él itt, de az iparban foglalkoztatott lakosság 3,2%-a jut Győrre.

5 Az ipari munkásság jelentős része a környező falvak ingázóiból kerül ki. A termelőerők jelentős megnövekedésével vele járó nagy munkaerő-kereslet az utolsó húsz évben felfokozta a környező falvak lakóinak ingázását, s fokozatos átrétegződését a munkásosztályba. A győri statisztikai adatok jól szemléltetik ezt a folyamatot.

6 * , Iparban dolgozók Ingázók száma: száma: az ipari dolgozók %-ában: 1960 27 795 10 768 38,7% 1963 35 046 15 144 43,4% 1972 78 823 26 800 34,0% Az ingázók 90,4%-a Győr-Sopron megyéből való, s csak 9,6% jár be a szomszédos megyékből. Településekre bontva 279 községből járnak be Győrbe dolgozni, s ebből 146 megyénkbeli.

7 A bejáró munkások 96,4% napi ingázó, s csak 3,6% lakik munkásszállásokon, azaz hetenként vagy havonként jár haza. A napi ingázók száma a távolságtól és a közlekdési viszonyoktól függ. 57,1% jár be 20 km-nél kisebb távolságról, 5% pedig 40 km-nél messzebbről. Az átlagos útvonal 19,3 km, vagyis oda-vissza 38,6 km-t tesznek meg átlagosan a munkások lakásuktól munkahelyükig.

8 Vonaton jár be a legtöbb, 70,4%, busszal 23,6%), 6% pedig egyéb eszközzel. Ez megyénk jó közlekedési viszonyaira is rávilágít. Győr-Sopron megyében 9,7 km vasút és 38,8 km közút jut minden 100 km

2 területre, s ez jobb az országos átlagnál.

9 Az utazás így is sok időt és fáradságot jelent. Jól mutatja ezt az otthontól távol eltöltött idő, vagyis az utazás és munkaidő összege. Az ingázó munkások 46,5%-a 11 órát tölt távol, 12,1%-a 12 órán túl nincs otthon, s a legszerencsésebbek, 21,4% is 10 órát töltenek el úton, valamint munkahelyükön. Tanulságos az ingázó munkások megoszlása munkahely szerint is. 51,1%-uk a nehéziparba jár dolgozni, 32,7% a könnyűiparba, 10,2% az építőiparba és 6% az élelmiszeriparba. Az egyes iparágakban dolgozó munkások létszámához viszonyítva legtöbb ingázó az építőiparban dolgozik, itt 60,6% ingázó munkás, a nehéziparban dolgozók 42,1%-a, a könnyűiparban dolgozók 38,6%-a és az élelmiszeripari dolgozók 35,6%-a ingázó. Legtöbbjük segéd-, vagy betanított munkás; szakmunkás még kevés, inkább csak a fiatalok.

10 Mosonmagyaróvár ipara Felső-Szigetköz, a Mosoni-síkság és a Hanság-szél falvainak lakóit vonzza magához. A város huszonötezer lakosának 58%-a, 14 500 él iparból. A bejáró ingázó munkások száma 1970-ben 3500 volt, 24,1%.

11 Az ingázó falusi lakosság beáramlását, vagyis lassú átrétegződését elősegítik az ipari üzemek szociális létesítményei: munkásszállások, munkáslakások, bölcsődék, óvodák, iskolák, kultúrtermek, sporlétesítmények. A Timföld- s Műkorundgyár pl. 1971-ben 363 munkást helyezett el vállalati lakásban és 100 személyes munkásszállót is üzemeltet.

12 A MOFÉM-gyár pedig 62 fős munkásszállása mellett 510 lakást építtetett munkásai számára. Mindezek jelentőségét az átrétegeződésben a későbbiek folyamán látni fogjuk. Az ingázó hatalmas munkástömeg helyzetét, életét érdemes közelebbről is megvizsgálni, mert a munkássá válás igen tanulságos, sokrétű folyamat. Vizsgá298