Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

S. Lackovits E.: Lakáskultúra a Fertő mentén. II.

egyetlen asztalnál. Ma már kötött ülésrend nincs, inkább csak megszokott helye a család idősebb tagjainak. Általában minden étkezésnél mindenki ugyanoda ül, nem változtatják a helyet. Ebéd után az összeszedett edényeket ott, ahol főznek, a konyhában mosogat­ják el. Csak néhány esetben fordul elő az, hogy nem itt, hanem a kamrában, vagy az udvaron mosogatnak. Mosogatás után az edényeket általában zománco­zott tálban öblítik, majd eltörlik és a helyükre rakják. Ezután rendet tesznek, és az egyéb ház körüli munkákat végzik el, pl. kerti munkák, vagy télen varrás, Sarródon pedig az újból müveit gyékény szövés. Este az állatok ellátása után megvacsoráznak, majd később aludni tér a csa­lád. Az esti tevékenység ma is ugyanaz, de a lefekvés ideje a tv műsorával függ össze. Főleg télen meglehetősen változó. Nyáron a korai kelés miatt általában igyekeznek hétköznap mielőbb ágyba kerülni. Az étkezésről már szóltunk, most még a hálóhely—alvás néhány jellemzőjét említenénk meg. Az 1950-es évek végére fokozatosan megszűnik az, hogy az első szoba fekhelyeit nem használják. így eltűnik az az állapot is, hogy ketten alud­janak egy ágyban. Az 1960-as években már nagyon ritka az ilyen eset. A több helyiség használatával több fekhelyhez jutnak, de ugyanez következik be a csa­lád létszámának csökkenésével is. Az istállóban ma már nem alszik senki, leg­feljebb egy-egy családtag a konyhában. Ezen a vidéken azonban ez is ritka, mi­vel nem tartottak és ma sem tartanak fekhelyet a konyhákban. Évszaktól függetlenül végzendő munkák ma is vannak, ha időközben vál­toztak is. Ilyen pl. a kenyérsütés, amelyet a régi módszerekkel végeztek az 1950-es évek közepéig, helyenként a végéig, amikor aztán teljesen rátértek a gyári kenyér fogyasztására. A másik, mindenkor szükséges munka a mosás, amelyet ma már az 1960-as évek óta a legtöbb helyen géppel végeznek a kamrában, vagy a konyhában. Ahol fürdőszoba is van, ott mosnak. Altalános, hogy a vizet a tűzhelyen mele­gítik, a használt vizet pedig az udvarra öntik. Kevesebb ruhaneműt — főleg fehérneműt — nagyobb létszámú családoknál hetente, kisebb létszámú családok­nál sokszor csak kéthetente mosnak. Ezt nevezik kismosásnak. Nagymosás az, amikor a használati ruhák mellett ágyneműt, asztalneműt, törülközőket is mos­nak. Ezt 3—4 hetenként végzik általában. A tiszta ruhát nyáron az udvarra, té­len pedig a padlásra terítik ki, majd száradás és vasalás után a helyükre kerül­nek. Télen, vagy nyári rossz időben a bent tartózkodók beszélgetnek, olvasgat­nak, esetleg foglalatoskodnak valamivel, vagy egyszerűen csak üdögclnek. Ma is ritkán feküsznek le napközben. Ha erre mégis sor kerül, akkor a díványt, vagy a rekamiét veszik igénybe. Az alvókra a bent lévők nincsenek tekintettel. Meglehetősen hangosan járkálnak és beszélgetnek, erőteljesen nyitják és csuk­ják az ajtókat is. Még télen is gyakran hagyják nyitva maguk után az ajtót a házbeliek. Csak akkor ügyelnek jobban a csendre és a melegre, ha kicsi gyer­mek, vagy beteg van a háznál. Ellentétben a régivel, ma már a házban lakók az ott lévő összes ülőhelyet használják. Így veszítette el fokozatosan a megváltozott életformával a kultikus tér kultikus jelentőségét. Néhány szót szólunk még a különleges alkalmakról, hisz ezeknek is a ház, a lakás a helye. Ez alkalmaknak egy része az emberi élet fő állomásaihoz, más része a naptári év jeles napjaihoz kapcsolódik. Az emberi élet három legfőbb eseménye a lakodalom, a gyermekszülés és a halál. 291

Next

/
Thumbnails
Contents