Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

S. Lackovits E.: Lakáskultúra a Fertő mentén. II.

Élet a házban A házban való élet 1930 óta jelentősen megváltozott, sok tekintetben módosult, azonban a réginek jelentős elemeit, vagy a régit ma is őrzi. Mind a négy községben ugyanúgy zajlik ma már, eltérésről nem beszélhetünk, ezért most is, mint az előző fejezetben, nem tárgyaljuk községenként. Egy-egy házban ma már csak egy család, vagy csak egyetlen idős ember lakik. Ritka az olyan hely, ahol a szülők és házas gyermekeik egy fedél alatt élnek. Ahol ilyen akad, ott a fiatalok külön háztartásban vannak és az egyik szobát egyedül lakják. Nagyon kevés azoknak a házaknak a száma, ahol csak egyetlen helyiséget, pl. a hátsó szobát lakják, a különböző munkákat és egyéb tevékenységet (evés, alvás) is itt végezve. Akad ilyen, pl. Süttörben a legtöbb, de már nem általános. Ezzel szemben ma az egész házat lakják, csak vannak helyiségek, ahol legtöbbet tartózkodnak, és ahol a házbeli munkák nagy részét elvégzik. Ilyen helyiségek a konyha és a hátsó konyha, vagy a hosszú tornácos házak némelyikénél a hátsó szoba. De használják az első, vagy a többi szobát és az előszobát is. A használat gyakorisága azonban eléggé eltérő. A korábban elkülöníthető három funkcionális teret ma már nem találjuk meg ezekben a házakban néhány kivételtől eltekintve, amelyekkel most részletesebben nem foglalkozunk, mivel erről az előző korszaknál már beszéltünk. Abban a helyiségben, ahol legtöbbet tartózkodnak, a legfontosabb szerepe a munkatérnek van. Ez a bejárattól jobbra, vagy balra eső térséget, a helyiségnek több, mint a felét foglalja el. A kisebb terület a kultikus téré, ez azonban csak töredékeiben őrzi a hajdani kultikus tér jellemzőit. Itt ugyanis díszítőelemek már csak a legritkábban találhatók (gondolunk itt a szentelményekre). Ezen a részen a legfontosabb tevékenység az étkezés, s napközben ide ülnek le kicsit pihenni, vagy beszélgetni. Az idősebb asszonyok azonban, ha leülnek, még ma is az asztaltól távolabb helyezkednek el. A fiatalok már nem őrzik ezt a szokást. Ezekben a helyiségekben hálótér már nincs. Ahol még van, ott sem használják. A hálótér másik szobába került át. Itt azonban még mellette a funkciója vesztett, vagy a szoba más, tehát nem hagyományos (sarok!) részére áthelyezett kultikus tér található meg. Az évszakok és a végzett munka most is meghatározza a házban tölthető időt. Akik egész nap dolgoznak, csak este tartózkodnak bent. Az öregek és a gyermekek viszont egész nap. A mezőgazdasági munkát végzők tavasztól késő őszig ugyancsak estére, vagy különleges alkalmakra szorulnak be a házba, míg késő ősztől kora tavaszig életük a házhoz kötött. A mindennapok élete változásokkal ugyan, de hasonlóan zajlik, mint régen. Nyáron korán, hajnali 4—5 órakor kelnek, télen két-három órával később. A legelső elvégzendő feladat télen a tűzrakás és az állatok etetése, nyáron az állatok etetése. Az állatoknak való eleséget a hátsó konyhában, vagy a kamrában készítik elő. Ezután elkészítik a reggelit, majd reggeliznek. Utána elvégzik a kisebb ház körüli munkákat, majd bevásárolnak és ebédet főznek. Télen ma már az idősebb asszonyok a délelőtti órákban kézimunkázgatnak is. Azok viszont, akik nem a mezőgazdaságban dolgoznak, vagy ahol az asszonyok már nem csak a háztartást vezetik, azok csak reggel és este tartózkodnak otthon, s minden szükséges munkát ilyenkor végeznek el. Az ebédfőzéssel ma is igyekeznek délre készen lenni. Az ebédet a konyhában, nyáron pedig a hátsó konyhában készítik. Itt is ebédelnek, az itt található 290