Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Sergő E.: A döri kerámia. II.

Az edények szín szerinti megoszlása 111. tábla Edényfajták Fekete Vörös Mázas Tányér Kistányér Szaladostepsi Födő Lábas Tésztaöntő Lábulábas Gömbölütál Kásástál Váj ling Melence Kályhaszem Kancsó Szájas Korsó Kiskorsó Csávái korsó Bögre Ikeredény Köpű Parasztfazék Totyafazék Köcsög Dunctos Virágcserép és alja Sipulómadár Persely Kalácssütők (bárány stb.) Tarkedlisütő Tésztaszedő Hamutartó Cégér Tetőcsúcs Csibeitató + + + 1— + + + + -j+ + — + + — — + — — + — — + — — + — — + + + — + + + — + + + + + + — + + + -f— + + — + + — + + + — + + + — — + + — + — + + — + + — — + — + — — — + — — + — — + — — + — — + — — + + + vagy takarmány. Az adott esztendő gazdasági helyzete mindenkor erősen befolyásolta az ellenérték mértékét. A fazekasok jól ismerték a környék edénykeresletét. Ismereteiket generációkon keresztül örökölték, gyarapították. Már az edények készítése alkalmával figyeltek arra, hogy melyik vidékre szándékoznak faluzni, vásározni menni. A kemence edényt azután úgy állították össze, hogy ezeknek az igényeknek megfeleljenek. A döri fazekasok faluzó- és vásározókörzete a következő volt: Győr, Sopron, Kapuvár, Fertőszentmiklós, Tét, Szany, Szovát, Bodonhely, Markotabödöge, Bősárkány, Szil, Sopronkövesd, Mihályi, Kisfalud, Szilsárkány, Vágsebes, Kisvág. Egyes cikkek közül is pontosan ismerik a felvevőhelyeket. így pl. a döri fazekasok fontos edénye a korsó (csörgős vagy bugyogakorsó) a következő területen volt keresett cikk: „Nálunk Győrig a csörgoset szeretik, hogy miért, azt nem tudom. Őstől való szokás a fekete korsó használata." A csávái korsó a nyugati falvakban keresettebb cikk: Lébény, Szentmiklós, Kapuvár, Sopron és környéke. „Míg ollat látnak, a zörgőset fel sem veszik." 270