Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Éry K.: Skelettenfunde von landnehmenden Ungarn aus Szakony - Éry K.: Data about skeletal finds of Hungarian conquerors from Szakony

10/d ábra. Gépiminta-tervek. Monor, Gál Gyula 1940 k. tek meg, hogy valóban indigóban festették-e az anyagot, nem gyári áru-e. A simának azonban nem volt szabad foltosnak lenni, mert azt mindkét oldalán lehetett viselni. — Somogyban a mintás kelméket nem volt szabad se keményíteni, se mángorolni, hanem csak görgőre felsodorni, kisimítani. így puha, matt árut nyertek, ezt kedvelték a somogyiak. Egy görgőre 8—10 vég került. Zsebkendőt is készítettek, a szélét keskeny mintákkal szegélyezték. Ünnepre, gyászra fehér és kék olajfestékkel tarkáztak kendőket az 1920-as években. A sötétkék vagy fekete alapú anyagot először fényesítették, utána tarkázták. Csak a sváboknak készült, templomba és temetésre. A több színnyomású áru készítése az 1920^as évek elején már kihalóban volt. Kék-sárga, kék-fehér és kétszerkék változatok készültek. A magyarok mindig csak kétszerkék ruhát viseltek. A kétrőfös vállkendőket készítették több színűre, ezeket azonban csak a svábok és a szlovákok (Öskü) viselték. Értékesítés háznál is gyakorlatban volt, de helyben főleg a hetipiacon volt jó forgalmuk. Az első világháború után megszűnt a boltjuk, amely a műhely közelében a Jókai utcában volt. Vásárra 1950-ig jártak. Székesfehérvár (1953., 1955. Montskó Ferenc kékfestő, 56 éves. Sár u. 36.) A család ősei Ólublón gyakorolták a festőmesterséget a XVIII. század eleje óta. Montskó Flórián 1860-ban szabadult fel — inasévei után — Ólublón. Segédként hosszú ideig dolgozott a fehérvári Felmayer-gyárban, ahonnan 1872-ben lépett ki és vált önállóvá. Fia, Montskó Ferenc 1887—90 között tanult apjánál és szabadult fel. Adatközlőnk 1915—16-ban, 18 éves korában tanulta meg a mes223