Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Éry K.: Skelettenfunde von landnehmenden Ungarn aus Szakony - Éry K.: Data about skeletal finds of Hungarian conquerors from Szakony

tétkék és a fekete alapú volt a kedvelt. Utóbbiaknál az idősebbek az apró mintát, a fiatalabbak a nagy mintásat vették, de olyant, amit jól lehetett ráncra rakni. Ágyneműnek inkább a Várpalota környéki bányászfalvak vették a kékfestőt. A zirci vásáron a borzavári faszénégetők voltak állandó vevői. A falusi kovácsok is festőágyneműt szoktak venni. A kékfestő műhelyben az alkalmazott a tarkázóban aludt, kék sima és tarka ágyhuzatot kapott. A svábok is csináltattak ágyhuzatot kékfestőből. Gatyánakvaló a mezőkomáromi vásáron kelt el sok. Lajoskomárom, Szabadhidvég és a környező puszták férfiai nyáron pantalló szabású gatyát viseltek, hozzá színes inget vagy festőinget és bőrpapucsot. Kalap járt ehhez a viselethez. — Alsónadrágnak sok simát vittek falura, de a mester és alkalmazottai is ilyent viseltek. Rendelésre két oldalon is tarkáztak méterárut, ami igen nagy gyakorlatot kívánt. „Treffre" tarkáztak ilyenkor: a mintafa sarkain levő jelölőszöget erősebben az anyagra nyomták, hogy az így hagyott jel alapján mintázzák a másik oldalt is, jobban fedte egymást a kétoldali minta, így szebb volt. A festésre hozott anyagok többsége sifon és angin volt, a házivásznat nem szerették, mert nehéz volt, azt csak „előruhának" használták. A kívánt mintával tarkázták meg. Abrosz és kendő mindig két oldalra volt tarkázva. A keményített anyag sarkát megdörzsölte a vevő, hogy lássa, milyen sűrű az alapanyag. A mintás áruban az volt a jó, amelyiknek foltos volt a háta (két háttal összefordított véget festettek egyszerre, így a kevesebb oxigént kapott hátoldalak foltosán festődtek meg az indigóban), tulajdonképpen arról győződ10/c ábra. ,,Kakastaraj"-minta. Vác, Kovács-műhely 222