Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Éry K.: Skelettenfunde von landnehmenden Ungarn aus Szakony - Éry K.: Data about skeletal finds of Hungarian conquerors from Szakony

kitalálni, hát egy gyerekpapucsot fogtak és azzal mintázták meg a véget. Nagy keletje lett, nem győztek belőle eleget gyártani. Kőszegen Orbán mesternek is volt kb. 50 méter nagy mintás anyaga, 5—6 évig nem tudta eladni. Egyszer aztán elment a szenteleki vásárra, ott ezt vették meg leghamarább. Körmend (1957. Kluge Ilona 48 éves. Bástya u. 8.) Nagyapja, Kluge Pál Sopronban tanult apjánál, majd Körmendre nősült 1870 körül. Apjának kilenc kupája volt, mángorlóját a századfordulón villanyerőre szereltette át, 1951-ben halt meg. Kelmefestést az első világháború után vezették be a műhelyben. Vásár: Körmendi járás, Rum és Szentgotthárd. Gotthárdra mindig dupla sátorral mentek, nagy volt a környéke, ott igen jó vásárok voltak. Csak fehér virágú kelméket készítettek. Az első háború előtt ment az üzlet a legjobban. Végárun kívül abroszt, ágyterítőt, zsebkendőt, inganyagokat is gyártottak. Házivásznat hoztak festetni a falusiak. — Üzletük is volt a házukban, csak festőárut adtak el. A Kluge-műhely segédje volt Janzsó István (64 éves. Arany J. u. 10.), itt tanulta a mesterséget. Később a kelmefestést is elsajátította. 1949—51 között a Kluge-műhelyben társként dolgozott. Vásár: Péterhegyen a sötét alap világoskék mintával, ágas-bogas apró minta és a csíkos volt kedvelt. Szentgotthárd környékén a sötét alapon a sárgazöld mintásat szerették. Felgőzöléssel ,,égei vörös" színt tudtak adni az indigónak, „vöröstarká"-nak nevezték. Vasvár vidékén a csíkos, nagyobb mintásat kívánták a vevők, de csak fehér virággal. Kertes, Németújvár körzete a vörös kötényt, sárga-zöld apró mintás anyagokat, perkál fekete kötényeket vásárolta szívesen. Rum lakói fehér mintás, csíkos, kockás árut vettek, inkább a gyári készítésűt kívánták. A bécsi Felmayer áruját adták el. Kékfestő cikkek közé tartozott még a fejkendő, abrosz, zsebkendő, ágyterítő is. Vasvár, Körmend, Szombathely körzetében bordűrös kötények voltak divatosak. A köténynek az alját és két oldalát szegéllyel díszítették. Mintás árut 1930 körül készítettek utoljára a műhelyben. Janzsó István Körmenden, 1910-ben a tanonckiállításon első díjat nyert. Két abroszt készített: az egyik fehér, a másik sárga-zöld mintás volt. A harmadik termék zsebkendő volt, amelyből hat darabot két oldalra tarkázva festett ki. (Jászapátiban Jakkel „treffre mintáz", mindkét oldalon azonos mintával, de úgy, hogy átnézve az anyagon: egymást fedik a minták. Ehhez balos és jobbos mintafa kellett, ha csak nem szimmetrikus mintát használtak.) Keszthely (Varga Bertalan 83 éves. Helikon u. 16.) Eredetileg takács volt a mestersége, de a nagy gyári verseny miatt visszaeső szakmát ott kellett hagynia. Így aztán 28 éves korában (1904) kezdte tanulni a kékfestést, két év alatt felszabadult. Raffensperger Ferenc 1862-ben alapította a műhelyt, 1901-ben kezdte átépíteni, 1904-ben készült el, ekkor már mintázógépekkel és 30 munkással dolgozott. 1940 körül szűnt meg az üzem; gépei Veszprémbe Húsvéthoz, illetve Neumannhoz kerültek Csáktornyára. A család téglagyárral, malommal is rendelkezett. 197