Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Éry K.: Skelettenfunde von landnehmenden Ungarn aus Szakony - Éry K.: Data about skeletal finds of Hungarian conquerors from Szakony

Vásárra csak az első világháború alatt jártak, mert a vidéki boltosoknak nem volt árujuk, ők is csak a készleteiket árusították ki. (Ugyanis gyáros nem járhatott vásárra.) Kapcsolataik a környező megyéken kívül Dalmáciáig és Stájerba is kiterjedtek. Dalmáciába utazók jártak, ezek vették fel a rendelést. Általában ott minden áru puha, matt kivitelben volt kelendő. Stájerba viszont minden mángorolt, fényezett változatban készült. A világháború után e kapcsolatok megszakadtak, s ez a gyár termelésében is jelentős visszaesést okozott. Termékeiket gépi mintázással állították elő; kivéve a hagyományos abroszokat, kendőket, ágyterítőket és zsebkendőket, melyek továbbra is kézi mintázással készültek. Az első világháború alatti anyaghiányt az üzem is jórészt a falusiak hozott anyagaival vészelte át, másrészt áttértek a kelmefestésre. Vidékről óriási menynyiségben hozták a szétbontott hétszeles gatyákat. Ezeket végbe varrták, megtarkázták. De hozták a kopott gyapjú- és szövetkendőket is. Kézmeleg szódás oldatban lehúzatták a színeket (gyapjúkendők), majd forró, savas anilinfestékkel feketére festették. A háború után 5—6 évig tartott az ilyen váltóáru készítése, majd amikor ismét végszám kaptak vásznakat, akkor visszaálltak a régi kékfestésre. — A fejkendőket piros, zöld, kék, fekete, barna anilinfestékkel színezték újra, erre olajfestékkel nyomtak kék, sárga, zöld és fehér mintákat. Zalaegerszeg (1954. Győrfalvi József 63 éves. Pintér Máté u. 29., Maschanker László 52 éves. Mártírok u. 1/6.) Schütz Sándor üzeme 1840 körül létesült, 1865-ben építették az újat 12 kupával. Századunk elején Perrotine-gépet is beszereztek, valamint egy rolóküpát is munkába állítottak. Schütz Sándor nagy tőkeerővel rendelkezett, illetve hitelfedezetet jelentett a feleségével kapott 250 hold föld. Testvérét, Sámuelt (t 1928) „kékfestőkirály"-nak nevezték. Schütz Frigyes 1935-ben, az üzem 70 éves jubileumára „Göcseji ház" formára, parasztháznak alakíttatta át az üzlet bejáratát. 1945-ben gyújtóbomba áldozatául esett az egész üzem. Győr fal vi József a cégnél tanulta a mesterséget, 25 évig dolgozott az üzemben, 1938-tól üzemvezetőként. Egerszegen működött még a Haász-féle üzem is — három kupával, az Apponyi utcában. A mester deportálás áldozata lett. 1946-ban Győrfalvi József társult az örökössel, csak sima árut festettek. 1952-ben felajánlották az üzemet az államnak, Patyolat Vállalat vette használatba. Régi berendezése elkallódott. Vásárra csak 1915-ig jártak a következő helységekbe: Szepetk, Nova, Szentgyörgyvölgy, Lenti, Baksa, Zalalövő, Csesztreg, Alsó-Lendva, Csáktornya, Muraszerdahely; Horvátországba, Muraközbe sok árut szállítottak. Utazó járta Somogy, Baranya megyéket és Horvátországot is. (Az utóbbiban főleg a sárga mintás áru volt kelendő.) Vásárra két kocsi vitte az árut saját lovakkal. Az idősebb segédek fiákeren utaztak. Ágyterítőt sárga vagy fehér mintával készítettek, a lepedő négy sarkába egy-egy virág került, körülszegték egy keskeny kantnival. — A vendek inkább a nagy mintákat kedvelték. 50—60 éve a gyerekek már 4—5 éves korukban is konyhakötényt kaptak. — Egy szoknyára 10—15 rőföt vettek az asszonyok. Váltómunkában sok falusi vásznat mintáztak fehérre. A falusiak a simát mindig készen vették, hozott anyagra tarkáztak. Göcsejben a cifra anyagokat szerették, sárga-zöld, piros mintásat. 198