Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Tomka P.: Adatok a Kisalföld avar kori népességének temetkezési szokásaihoz. III.

ADATOK A KISALFÖLD AVAR KORI NÉPESSÉGÉNEK TEMETKEZÉSI SZOKÁSAIHOZ III. Koporsóhasználat a tápi temetőben Közhely, hogy az avar kori temetőkben nem ritka az olyan megfigyelés, amely koporsóra vonatkozik. Könnyen belátható, hogy minél újabb egy feltárás, annál több esélye van annak, hogy a koporsó elpusztult fájának nyomát megfigyeljék, a megfigyelést rögzítsék, dokumentálják. A századforduló körüli évek temetőásatásai — a Kisalföldön és másutt egyaránt — még alig nyújtottak valami felhasználható adatot a koporsóba temetés szokásának vizsgálatához. Az elvétve előforduló megjegyzések, a szerencsés esetben eltett (és megmaradt) koporsókapcsok, koporsószegek csak annyit igazolnak, hogy ezekben a temetőkben is használták a koporsót, rekonstrukcióhoz, időrendi, társadalmi vagy etnikai elemzésre alkalmatlanok.

1 A húszas-harmincas évek ásatásai sem kedveztek az ilyen irányú megfigyeléseknek,

2 sőt még a II. világháború utáni fellendülés sem hozta meg azonnal ezen a téren az eredményt.

3 Közben a következtetéseket könnyen eltorzító aránytalan helyzet jött létre: a szlovákiai nagy temetőásatások egyremásra mutatták ki fakonstrukció jelenlétét a sírokban,

4 és míg nálunk a régibb ásatások publikációi még mindig csak elvétve tudtak beszámolni koporsós temetkezésekről, a gyorsabb szlovák közlemények alapján úgy tűnhetett, hogy a gyakori koporsóhasználat csak Avaria É-i határainak közelében volt jellemző. így került a koporsó'használat azok közé a jellegzetességek közé, amelyek hivatva voltak a peremterületeket elválasztani a belső (magyarországi) területektől, ezzel alátámasztani az eltérő (esetünkben szláv — szlovák) etnikum jelenlétének, illetve többségének hipotézisét.

5 Ez a nézet erősen belegyökeredzett a tudományos köztudatba. Űjra és újra ismételgették még azok a kutatók is, akik felismerték a koporsóhasználat általános elterjedtségét a korabeli Európában és — más viszonylatban — hangsúlyozták interetnikus jellegét.

6 A koporsó kimutatásának (szerencsés esetben rekonstruálásának) közismert ásatástechnikai feltételei : — gödörre bontás, — állandóan (és nemcsak a csontok elérésekor) vízszintes nyesésekkel kell megfigyelni az elszíneződés felbukkanását, illetve az eltérő betöltés helyzetét, — pontosan kell bontani és dokumentálni a váz és a leletek helyzetét, hiszen azok elmozdulásából is lehet koporsó egykori jelenlétére következtetni, — indokolt esetben függőleges metszeteket kell kialakítani bontás köziben, bár ez ritkán kivitelezhető, hiszen látszólagos ellentmondásban> van első feltételünkkel : a gödörre 'bontással, a váz felszedése után igen gondosan fel kell tárni a sírgödör alját i(itt ugyanis nemcsak a koporsó aljának nyomait figyelhetjük meg, hanem a sír17