Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)

Gömöri J.: Meldung über die Forschungen der Fundorte des west-ungarischen Eisenezrzgebietes im Komitate Győr-Sopron. I.

a következő kovácsok : ... Zuga, Vosos ( !) atyaf iaságukkal, fiaikkal és gyermekeikkel 23 mansiot alkotnak, akik minden közös szolgálatra kötelesek." A kováesüllőre vonatkozó adat: „ezen népek között élő kovácsok (fabri) pedig a kolostor közelében (apud monasterium) egy üllőn (in una incude) tartoznak dolgozni, de nem kötelesek a vasat szállítani, hanem csak egy menjen közülük a vasvárba (ad ferrum castrum) azért, hogy a vasat kiválogassa. Hasonlóképpen ők kötelesek elkészíteni a vasszerszámokat más szükséges dolgokkal együtt, kivéve az említett egyetlen üllőt." A fentiekből következik, hogy a kovácsok felváltva, havonta 1—2 alkalommal, esetleg évente egy hosszabb időszakban (kb. 2 hét) voltak kötelesek az említett üllőn kovácsolni. 1—2 kovács a 23 háznépből így is mindig szolgálatban volt. 98 A Vas megyei és borsodi vasvár vasraktár jellegére: Heckenast G., Vaskohászat 143. „Vasvár a X. századi és későbbi nyugat-magyarországi vasművelés adminisztratív központja volt." 99 Uo. 163. 100 Uo. 163. o. 178. jegyz. 101 Alföldi A., Magyar Nyelv 1932., 205., 211., Győrffy Gy., Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Bp. 1959. 154., 59. Németh Gy., A honfoglaló magyarság kialakulása. Bp. 1930. 255.; Győrffy Gy., Budapest Története I. 257. 102 Győrffy Gy., Az Árpád-kori szolgálónépek kérdéséhez. Tört. Szle. 1972., 283—284. 4. térkép. 103 Magyarság Néprajza. III. 270., 271., 259., 268. „Szépmezőszárnya az Országkovácshoz menekül, aki forró aranyat önt az üldöző sárkány anyja fejére." Hamu Jankó is az Országkovácsnál talál menedéket, egy másik hős az égi kovácsnál. 104 Tarján törzs a hét honfoglaló magyar törzs korábbi felsorolásában a középső helyet foglalja el. Ennek alapján Győrffy Gy., Budapest Tört. I. 257. arra gondol, hogy a honfoglalók vezértörzse lehetett, Árpád törzse. (A kündü és a gyula fejedelmek törzse.) Csak szúrópróbaszerűen érintve a helynévi és régészeti anyag kapcsolatát, megállapítható, hogy a Komárom megyei Tarján határában vannak vassalakok. (Harmados Oszkár vértestolnai tanár, tatai lakos gyűjtése). A felszíni salakleletek kora azonban bizonytalan. 105 Az ásatás eredményeit részletesen terjedelmi okokból itt nem közölhetjük, csak a tarjánpusztai leletek értékeléséhez kívánunk kohászati vonatkozású adatokat szolgáltatni. További nemeskéri jelentések Gömöri J., Acta Arch. Hung. 28. (1976) 412—424., ua., SSz 30. (1976) 239—255., ua., Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland 59. Nyomás alatt. 106 S. Dusek, Eisenschmelzöfen einer germanischen Siedlung bei Gera-Tinz. Alt Thüringen IX. (1967) 95—183. Weimar. XXXIV—XXXV. Táblák. 3. gödör. A tarjánpusztai és nemeskéri darabokhoz annyiban is hasonlítanak e salakos végű agyagcsövek, hogy bizonyíthatóan ferdén lefelé álltak az olvasztás időszakában, a kohó alsó részébe fújtatva a levegőt. 107 Uo., 182—183. 108 R. Pleiner, Základy slovanského zelezárského hutnictvi... Praha 1958. 27. ábra. 109 P.-L. Pelét, Une industrie méconnue fer, charbon, acier, dans le pays de Vaud. Bibliothèque Hist. Vaudoise. Nr. 49. Lausanne 1973. 1—4. képek. 110 Б. A. Колчин, Черная металлургия ... МИА 32. 8. kép. R. Pleiner, Das Eisenhüttenwesen bei den Slaven. Schaffhausen, 1965. 5. kép. 111 Nováki Gy., 1. jegyzetben i. m. 26. kép. 112 A. J. Ohrenberger—

К. Bielenin, 4. jegyzetben i. m. 91—92. о. 113 V. Souchopová, Vesnické ossidlení z 10. století v. Bofitovë trat' Niva. Archaeologia Historica I. Brno 1974. 153—157. 2. kép. 114 Dr. V. Souchopová szíves szóbeli közlése a blanskói múzeumban, ahol a mellfalazatot lemérhettem és fotózhattam, amit itt is megköszönök. 115 P. János—D. Kovács, Perieghezâ archeologica in Bazinul Ciucului. Studii si Matériáié II. Tîrgu Mures 1967. 6. T. XXIII. 144. A mellfalazatot a csíkszeredai múzeumban őrzik, sajnos 1973-ban, mikor ott jártam, a lelet megtekintése nem volt lehetséges. 116 R. Thomsen, Essestein und Ausheizschlacken aus Haithabu. In: Bericht über die Ausgrabungen in Haithabu. 5. Neumünster 1971. 100—109. Közli egy viking korabeli kovácsműhely képét, amely a hyllestadi (Norvégia) templom fából faragott ajtaján van ábrázolva. Mai őrzési helye Universitets Oldsaksammling, Oslo. (A kép közepén a tűzhelyet és az ún. „Essestein"-t ábrázolták, amely a kovács segédjét 155