Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)
Gömöri J.: Jelentés a nyugat-magyarországi vasvidék Győr-Sopron megyei lelőhelyeinek kutatásáról I.
típusú kohókat kell feltételeznünk, vagy a közölt gödröket újraizzító tűzhelyeknek kell tartanunk. Az említett példáknál közelebbi párhuzamait kereshetjük kohóinknak a Kárpátoktól K-re, a K-i szláv kultúra és szaltovo-majaki kultúra területén. A korai szláv anyagban jelentős vaskohászati centrum volt Ukrajnában a Bug folyó melletti Gaj voran, amelynek kohóit V. M. Danyilenko fedezte fel. 143 Itt 5 nagyobb és 17 kisebb vaskohászati kemencét tártak fel. A telepen 110—190 cm átmérőjű kenyérsütő kemencét is találtak. A vaskohók 18—20 cm-re a földbe vannak mélyesztve. A magas felépítésű aknakemencék agyagból épültek, csak abban térnek el pannóniai leleteinktől, hogy a fújtatás oldalról vagy hátulról történt, nem a mellnyílásra helyezett agyag mellfalazaton keresztül. 14 * Mindenesetre a gajvorani leletek arra utalnak, hogy szabadon álló aknakemencék nemcsak Közép- és Nyugat-Európában, hanem a korai római kortól Ukrajnában is ismertek voltak. Ilyen kemencékben 1200—1300 °C-on 1—3 kg súlyú vasbugát tudtak előállítani. 145 Gaj voran a legjelentősebb fémművesközpont volt ebben az időben, és kivételt képezett környezetében fejlett vaskohászatával. 146 Több korabeli podóliai telepen találtak vassalakot és vasolvasztó kemencét; 147 esetenként olyan benyomkodott peremű, kézzel formált fazekakkal, mint a tarjánpusztai leleteink, így pl. Bakotai I. 148 és Gajvoran 149 lelőhelyeken is kerültek elő ilyen fazéktöredékek. Északkeletebbre a Kijev melletti Ljotizs volt ebben a korban egy fontos vaskohászati centrum. Az itt feltárt faszénégető gödröket 150 és magas felépítésű kohókat 131 Sz. P. Pacskova ismertette. A tarjánpusztai 1. gödör analógiájaként már említett ljotizsi gödrök faszénégető boksák alapjai voltak. Tarjánpusztán nem gondolhatunk boksára, mert a gödrön semmilyen égésnyom nem volt észlelhető. Nemeskéren viszont 5 olyan boksaalapot tártunk fel, amelyek átlag 270 cm átmérőjűek voltak, valamivel nagyobbak a 100—150 cm átmérőjű ljotizsi gödröknél. Emellett sekélyebb mélységűek, a karólyukak elhelyezkedése viszont hasonló. A feltárt 15 vaskohó között lakóépületet is találtak Ljotizsban. A kohók egymástól 5—30 m-re voltak és két csoportra oszthatók. Az 1., 2., 4., 6. kohók méreteikben és az előttük található munkagödör formájában jó analógiái pannóniai kohóinknak. Mellettük olyan kohókat is feltártak, amelyekhez munkagödör nem tartozott. A kohók alsó átmérője kb. 40 cm. Fúvócsövekről nincs tudomásunk. A Ljotizsban talált vaskések 152 görbe fokukkal formailag eltérnek a nemeskéri és tarjánpusztai késtől, egy ottani lyukasztó 153 azonban a nemeskéri 154 mása. Ukrajnában a harkovi területben Vovcsanszk földvárban 104 VIII— IX. sz.-i vaskohót tártak fel, amelyek a szaltovo-majaki kultúra bolgár-alán törzseinek vaskohászatára utalnak. 155 A szabadon álló kohók méreteikben és formájukban VII— IX. sz.-i kohóink jó párhuzamai. A felszínre került agyagtöredékek alapján B. A. Sramko és V. K. Mikhejev kb. 40 cm alsó átmérőjű, 70—80 cm magas aknakemencét rekonstruáltak. A töredékek között olyan fúvócső található, amelyet agyag- (mellfalazat-töredék) lap foglal magába. 156 Ez is kohóink rokonságára utal. A szaltovo-majaki kultúra leletei s a hazai avar, illetve honfoglalás kori magyar régészeti leletek között számos kapcsolat matatható ki. 1,7 Ügy látszik, a vaskohászati emlékekben is számolhatunk további analógiákkal, ezek megismeréséhez azonban még mindkét területen további kohófeltárásokra van szükség. 148
