Arrabona - Múzeumi közlemények 19-20. (Győr, 1977-1978)
Tomka P.: Angaben zum Bestattungsbrauchtum der Bevölkerung vom Kisalföld in der Awarenzeit. III.
106 V. F. Gening—Erdélyi 1.— Ojtozi E., Das Gräberfeld von Newolino, Arch. Hung. XL VI. (1969), 46., 69., votyák és komi néprajzi adatokat is idézve. 107 В. Ф. Генинг, Археологические памятники Удмуртии, Ижевск 1958, 78. 108 В. Ф. Генинг — А. X Халнков, Ранные болгары на Волге (Болыне-Тарханский могильник), М. 1964, 79—81., Е. А. Халикова, Погребальный обряд Танкаевского могильника и его венгерские параллели, Проблемы археологии и древней истории Угров, М. 1972, 148, J. A. Halikova, Volgai Bulgária és а X. századi Magyarország népessége etnikai rokonságának kérdéséhez, Hajdúsági Múzeum Évkönyve 1973., 23. 109 E. А. Халикова, Погребальный обряд Танкаевского могильника, Арх. и этн. Татарии 1 (1971, Казань), 72. 110 Е. A. Halikova, Ősmagyar temető a Káma mentén, Arch. Ért. 103. (1976), 56. 111 E. В. Vágó—1. Bona, Die Gräberfelder von Intercisa L, der spätrömische Südostfriedhof, Bp. 1976., 143—144., Kőhegyi M., Előzetes jelentés a Madaras-Halmok késő szarmata—hunkori temetőjének ásatásáról, Arch. Ért. 98. (1971), 214., Dinynyés 1., Az S alakú koporsókapcsok használatáról, Studia Comitatensia 3. (1975., Szentendre), 61'—77., Párducz M., i. m., FA XI. (1959), 95—103. Koporsópántok Intercisában nem kerültek elő, de az idézett irodalomban szerepelnek (Salona területéről, illetve Paulinus treverii püspök sírjában). A. Sz. Burger, The Late Roman Cemetery at Sárvár, Acta Arch. Hung. XVIII. (1976), 99—234. 112 Sz. Burger A., A bogádi késő római temető, JFMÉ 1962., 130—131., Gáspár D., Római ládikák felhasználása, FA XXII. (1971), 53—69. 113 E. B. Vágó—l. Bona, i. m. Südostfriedhof, 143. 114 E. Salin, i. m. 122., K. Sági, Das langobardische Gräberfeld von Vörs, Acta Arch. Hung. XVI. (1964), 396. (koporsószegek), D. Csallány, Archäologische Denkmäler der Gépiden im Mitteldonaubecken (464—568. u. Z.), Arch. Hung. XXXVIII. (1961), 287—288. (koporsópántok és koporsóvasalások). Nehéz egyetérteni azzal az interpretációval, amit E. Salin a nagy kapcsokkal kapcsolatban említett („pour en permetter le transport"). 115 Leggyakoribbak a koporsókapcsok: Pilismarót-öregek, J. Gy. Szabó, The Pilismarót Cemetery, Cemeteries of the Avar Period (567—829) ш Hungary 1. (1975), 241—281., (37. sír, kisméretű kapcsok); Igar III. sírlelet, Bona I., A népvándorlás kora Fejér megyében, Székesfehérvár 1971., 249. (45 db!); Dunaújváros-Öreghegy, Marosi A.—Fettich N., Dunapentelei avar sírleletek, Arch. Hung. XVIII. (1936), 15—16. (11/1908. sír, 12/1908. sír); Dunaszekcső, Cs. Soós A., A dunaszekcsői avar kori temető, FA XVIII. (1966—67), 91—122. (75. sír, vaspántokkal együtt): Boly A., Papp L., A bólyi avar kori temető I., JPMÉ 1962., 163—189. (1. sírban 4 db, 3. sírban 8 db, csak a lovas körül, magasabb szinten), Nagypall I. — Határi-dűlő, Kiss A., Avar Cemeteries in County Baranya, Cemeteries of the Avar Period (567—829.) in Hungary 2. (1977), 73—84. (12., 16., 24., 27., 29., 32., 33., 54., 80., 133., 134. sírok, néha szegékkel együtt); Pécsvárad-Gőztéglagyár, A. Kiss, i. m., 104—108., (5. sír); Budapest-Csepel-sziget, Nagy T., A Fővárosi Régészeti és Ásatási Intézet jelentése az 1938—42. évek között végzett kutatásokról, Bud. Rég. XIII. (1943), 363—364.; Üllő, Horváth T., Az üllői és a kiskőrösi avar temető, Arch. Hung. XIX. (1935), 55. (1., 2., 45. sírok, a temetőben koporsópánt is előkerült); Abony, Éber L., Abonyi sírleletek a régibb középkorból, Arch. Ért. XXII. (1902), 241—263. (70. sír), ill. Márton L., Űj leletek az abonyi régibb középkori sírmezőből, Arch. Ért. XXIV. (1904), 303—318. (144., 187., 208. sírok); Kiskőrös-Vágóhíd, Gy. László, Études archéologiques sur l'histoire de la société des Avars Arch. Hung. XXXIV. (1955), 22—38. Kiskőrös-Szűcsi dűlő, Gy. Török, The Kiskőrös-Szücsi-dűlő Cemetery, Cemeteries of the Avar Period (567—829.) in Hungary 1. (1975), 313—320., (1., 5., 10., 11. sírok); Kecel-Határ-dűlő, Cs. Sós A., A keceli avar kori temetők, Rég. Füz. II—3. (1958), 8. (32. sír, háromféle nagyságban); Ürbőpuszta, Bóna I., Az ürbőpusztai avar temető, Arch. Ért. 84. (1957), 155—174. (21. sír); Szentes-Kaján, Korek J., A szentes-ka jani avar kori temető, Dolg. XIX. (1943), 1—88. (33. sír, szögletes és S alakú kapcsok együtt, a temetőben pántolt koporsókat is találtak, azonkívül számos kis vaskapcsot, pl. 39., 67., 84., 101. stb., ezek koporsóhoz tartozása kétséges); Nagykamarás, Banner J., Népvándorlás kori sírok Nagykamaráson, Dolg. III. (1927), 141—156. (5. és 15. sír); Batida, Bálint A., Avar sírok Batidán, Dolg. XIII. (1937), 89—104. (12. sír, hét darab kapocs); Szőreg, В., Korek J., Két Szeged környéki avar temető, FA 5. (1945), 107—116 (20., 33., 37. sírok); Mártély: Farkas S.—Hampel J., Népvándorlás kori 106
