Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)
Domonkos O.: Magyarországi festőcéhek (II.)
nur von einig ausländischen Gesellen gegen einer Renumeration nicht lange diese Wissenschaft eingehollet,..." neki viszont a felmutatott próbadarabok alapján adta meg a magisztrátus a polgárjogot. Kéri az ellene bizottságilag hozott tilalmat rendelettel megszüntetni, és a magas császári és királyi rendeletek értelmében az ő jogát megítélni. Igyekszik iparát a továbbiakban is a legnagyobb buzgalommal gyakorolni. 15 A folyamodás eljutott Mária Terézia hivatalához, amelyik azzal adta vissza a HT-nak, hogy vizsgálja ki az ügyet, hallgattassa ki, akiket szükséges, és részletes jelentést küldjön az eredményről. 16 A HT okt. 23-án kelt leiratában tájékoztatja a VT-t PF panaszáról, a benyújtott fellebbezésről. A folyamodást azzal küldi vissza a VT-hoz, hogy mindenekelőtt azt állapítsa meg, hogy a panasz azon állítása megfelel-e a valóságnak, miszerint a festők valóban a kiváltságaik értelmén túlmenően bocsátkoztak a kékfestésbe. Igaz és részletes jelentéséhez mellékelje a VT a festők idevonatkozó kiváltságait is a kivonatban. 17 Pozsony város magisztrátusa újból kihallgatta a festőket, akik PF-cel szemben ellenérveket hoztak fel. De ezeken az érveken kívül a VT még másokat is talált, amelyek mellettük szólnak. Igaz ugyan, hogy a festők kiváltságaiban kifejezetten nincsen megemlítve a kékfestés, azonban az is bizonyítja, hogy ez a fajta festés megilleti őket, mivel őfelsége örökös tartományaiban ezt a festést a festők zavartalanul gyakorolják. Ennek a festésmódnak az országba való bevezetése nagy áldást és hasznot jelent. Másodszor a mesterség műszava értelme alapján az általánosabb értelmű colorare, festeni-színezni, magában foglalja az alárendelt imprimere fogalmat is. Tehát a kékfestés csupán egy fajtája a festésnek, a nyomóknak viszont erre a területre tilos kiterjeszteni működésüket. PF-nek annál is inkább tilos ezt tennie, mivel a nyomozás kiderítette, hogy ő ezt a fajta munkát csak a polgárjog elnyerése után tanulta ki. Tehát az az állítás, mintha a kékfestésre kapta volna meg a polgárjogot, minden igazságot nélkülöz. Egyébként is a magisztrátus hivatali kötelessége, hogy a kontárok ellen védelmezze az adófizető polgárokat. Hivatkozva a korábban (aug. 4.) megküldött felterjesztésre, kéri a királyi felséget és a HT-t, hogy a festőket vegye pártfogásába és PF-et pedig tiltsa el a kékfestéstől. Mellékeli a festők részletes ellenérveit, indoklását jogaik védelmében. A festők nagy gonddal összeállított folyamodványa tehát a VT támogatásával került a HT elé. Előadják, hogy PF 1771-ben mint „Leinwand-Drucker" felvételt nyert ugyan a polgárok közé, de nem kapott engedélyt az „Impressio Coloratá"-ra, amelyet ,,Farb vei Porcellandruck"-nak neveznek, hanem csak az „Olearum el Aquatico Colore" munkára, amit közönségesen „Wasser und Oel Druck"-nak neveznek. Amint tudomásukra jutott, hogy PF a kékfestést gyakorolja, azonnal a városbíróhoz fordultak tiltakozással, majd az ügyben sürgetés után megszületett ellene a határozat. Miközben abban reménykednek, hogy PF abbahagyja a számukra sérelmes munkát, addig Himberger Konrád kereskedő polgár is, aki ellen 1772. febr. 14-én már tiltó rendelkezést hozott a VT, most újból festésbe kezdett, ügyét a HT-hoz terjesztette fel. Neki is csak oly feltétellel engedélyezték a munka folytatását, hogy ha be tudja bizonyítani állítását, miszerint kékfestésre vették fel polgárként. Míg ezt be nem bizonyítja, a festők hozzájárulnak, hogy olyan festési módot űzhet, amelyet nem 15 Uo. 49. 1773. IX. 9. 16 Uo. 49. 1773. X. 15. 17 Uo. 49. 1773. X. 25. 55
