Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)

T. Szőnyi E.: A győri „Homogödri” római kori temető (I.)

írod., Gabler D., Arrabona legkorábbi sigillatái, Arrabona 9 (1967) 38. A temetőből származó egyéb leletanyag közlését az Arrabona következő számában tervezzük. 14 A leletek tárgycsoportonkénti vizsgálata Az előkerült, ill. azonosítható leletanyag legnagyobb része kerámia, ezért vizsgálatunkat ezzel kezdjük. Urnák. Mindössze egyetlen darabot tudtunk bizonyossággal az 55. sírhoz kötni. A darab teljesen szokványos, a nyugat-pannoniai római kori temetőkben a legelterjedtebb forma, Győrből a Kálvária-temetőből és a Nádorv árosban fel­tárt kora római sírokból egyaránt ismerjük, a II. század közepéig van haszná­latban. 13 Bögrék, poharak. Szürke, körteforma testű, kihajló peremű, érdes felületű bögrék általánosan ismertek kora római temetőkből, szűkebb korhatározásra alkalmatlanok. Anyaguk és formájuk megegyezik az urnákéval. 10 A 60. sírból származó hasonló formájú darab mérete szerint már inkább a fazekakhoz sorolható, érdekessége a hasán körülfutó plasztikus bordán levő fogaskarcolt dísz. Az egykorú feljegyzések szerint urnának használták — ham­vakat találtak benne. Sokkal finomabb anyagú és kidolgozású a 46. hamvasztásos sír szürke po­hara, amely az Észak-Itáliából importált barbotin- és fogaskarcolt díszes csé­szék nyúlánkabb változata. Ezeknek az edényeknek a használata az I. század végén és a II. század első felében általános Pannoniában 17 . Szintén az import poharak csoportjába sorolható kis fehér bögrénk, melyet a 26. csontvázas sírból ismertettünk. A temető területének széléről, az agyagrétegből — a hamvasztásos sírok mélységéből — származó, hordó alakú raetiai pohártöredéket díszítése a Drexel­féle 1. csoportra határozza meg, 18 a bevonat színe azonban a szokásosnál jóval világosabb. Hasonló formájú és díszítésű darabokat Savariában is készítettek a II. században. 19 Egyetlen töredékes példány alapján azonban nem merjük biz­tosan állítani, hogy a savariai műhely termékeit Arrabonában is árusították. Formáját tekintve egészen különleges a 43. hamvasztásos sírból származó füles bögre, amelyhez hasonló másik példány is szerepel a sírleírásokban. (21. hamvasztásos sír, 2. lelet.) Ez utóbbi nincs gyűjteményünkben. A technika (agyagszemdíszítés, horpasztásszerű „bevagdalt" díszítés, szín) alapján azonban 14 A temető egyik kősírjának anyagából származó szerves maradványok vizsgálatát Szalay Zoltán végzi, eredményeiről szintén következő cikkünkben számolunk be. 15 Elterjedésére, datálására: Bónis É., A császárkori edényművesség termékei Pan­noniában (Edényművesség) Diss. Pann. II. 20. (1942) 11. o. IV. t. 2., T. Szőnyi E., Arr. 15 33—34. 16 Bónis É., Agyagművesség, XVIII. t. 27., Schörgendorfer A., Die römerzeitliche Ke­ramik der Ostalpenländer, Brunn— München— Wien 1942. 188., T. Szőnyi E., Arr. 15 26—27. és 37. o. 64. j. 17 T. Szőnyi E., Észak-Itáliából importált császárkori agyagcsészék a győri Xántus János Múzeumban. Arr. 14 (1972) 25. 18 Drexel F., Faimingen ORL 66 c 78. sköv. 19 E. T. Szőnyi, Zur Verbreitung und Herstellung der sog. rätischen Keramik in Pan­nonién. AAH 25 (1973) 97. 26

Next

/
Thumbnails
Contents