Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)

Lengyel Á.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (VII.9

rendőrkapitánysági jelentés is. A munkaszünetet tartó gyári dolgozók Vajdits Béla és társainak kérelmére a Komló-kertben gyűltek össze ünnepségük megtartása céljából. Itt az Általános Munkásdalárda bevezető éneke után Horváth János, a kerületi munkásbiztosító pénztár tisztviselője mondott megnyitót, ebben azt hangsúlyozta, hogy „május 1-én a magyarországi szociáldemokraták békejobbot nyújtanak az orosz proletariátusnak, amely a cári uralom letörésével elsőnek kezdte meg a békeakciót a világháború befejezéséhez". — Az ünnepi szónoklat keretében Rádi Sándor, az MSZDP budapesti kiküldöttje bevezetőjében felidézte a munkások május 1-i ünnepének fejlődését, majd többek között az alábbiakat mondotta: „A szociáldemokrata párt képviseli ma a békemozgalmat, s hogy a béke közeledik, az nem a diplomaták, hanem a szociáldemokraták érdeme. — Tévednek azok az urak, akik azt hiszik, hogy a munkásság ezután is negyedrangú tényező marad. Féltek a május 1-től, mert azt hitték, forradalom lesz, pedig a szociáldemokraták csak azt akarták látni, hogy hányan vannak, s figyelmeztetni az uralmon levőket, hogy a munkásságnak jog kell és nem alamizsna. Ma még. nyugodtak a munkások s kigúnyolják a polgári osztály libabőrös didergését, ami elfogta őket a munkásság mozgalmának hallatára. De legyen résen minden munkás, mert a közeljövő nagy eseményeket rejt magában!" — A budapesti szónok után még Wajdits Béla helyi MSZDP-titkár beszélt a hallgatósághoz, valamint Horváth János ismertette a fővárosi munkásság határozati javaslatát, amely a szociáldemokrácia megszilárdításával és a béke megteremtésével kapcsolatos teendőket, feladatokat tartalmazta. A jelenlevő kb. 1500 főnyi tömeg a határozati javaslatot teljes egészében magáévá tette, és a gyűlés végeztével rendbontások nélkül oszlott szét a késő délutáni órákban.

25 A munka ünnepén országszerte elhangzott beszédek és jelszavak nem hagytak kétséget afelől, hogy az egyre fokozódó béketörekvésekkel párhuzamosan a választójogi mozgalmak erősödésére is újból számítani kell. — Hiába közölte még május 7-én is Tisza István — a radikális választójogi megoldás elleni küzdelem érdekében — a győri főispánnal is bizalmasan azt, hogy szükség esetén a miniszterelnöki sajtóosztállyal íratja meg a helyi sajtó cikkeit, és hangoztatta a falusi magyar népnek a munkásosztály meggyőződésével szembehelyezkedő állásfoglalását,4 a háborús magyar kormány elnökével együtt két és fél hét múlva megbukott, és e csúfos kudarc nyomán megindultak Budapesten és vidéken egyaránt a választójogi reform megvalósítása érdekében a tüntetések. felvonulások és tömeges munkabeszüntetések. Tisza bukását követően a Népszava a következőket írta: „Nem tudjuk, ki lesz Tisza utódja, de már most vegye tudomásul, hogy Magyarország munkássága hódítások és hadi kárpótlások nélkül való békét és korlátozások nélkül való általános választójogot akar!"

25 Június 15-én gr. Esterházy Móric vette át az új kormány vezetését, azokban a hetekben, amikor megalakult a Választójogi Blokk a Népszavában kifejtett célkitűzésekkel: százezres tömegtüntetés zajlott le a főváros utcáin június 8-án, az általános választójog kiharcolása érdekében, demonstrációk váltották egymást a parlament előtt és a nagyobb vidéki városokban. — Győrött június 28-án került sor nagyobb arányú szocialista választójogi és „éhínségellenes" felvonulásra, amelyről a megmaradt egykorú dokumentumok csak igen szűkszavú módon és egyoldalúan nyújtanak tájékoztatást. — Bővebb adatokat 23 Uo., Főispáni hsatok. 101 1917. biz. 24 Uo., 100/1917. biz. 25 MMTVD IV/B. 289. 248