Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)
Lengyel Á.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (VII.9
által kiesnék a küzdelemből, a monarchia Németországra támaszkodva győzelmesen fejezhetné be a háborút. Hogy elképzeléseik, reményeik mennyire légből kapottak voltak, azt a későbbi fejlemények bőven igazolták. — Sokkal reálisabban gondolkodott a képviselőházi ellenzék balszárnya és a polgári radikálisok tábora, valamint a Károlyi Párt. Főleg az utóbbi látott igen kedvező előjeleket abból a szempontból, hogy ez a fordulat lehetőséget nyújt majd a németekkel való szakításra és kompromisszumos különbéke megkötésére. A legnagyobb hatást azonban természetesen a munkásosztály tömegeiben és a Magyarországi Szociáldemokrata Párton belül lehetett észlelni. Az MSZDP 1917. április 8—9-én megtartott bizalmas kongresszusán — többek között — az alábbiakat rögzítette jegyzőkönyvében: „Az országos értekezlet üdvözli a hősies lelkű orosz proletárságot, amely a cári abszolutizmus megdöntésével nemcsak elnyomóira, hanem a világ valamennyi zsarnoki hatalmára halálos csapást mért, s evvel a demokrácia, a szociális haladás és a béke ügyét világszerte hathatósan előmozdította. A nemzetközi szocializmus eszményeihez és az osztályharc módszeréhez való ragaszkodás adott erőt az orosz proletárságnak arra, hogy politikai követelései közül oly sokat megvalósíthasson, s ezért az orosz forradalom győzelmét... a szocializmus diadalaképpen üdvözli a magyar szocialista munkásság." 20 Az ilyen és más hasonló megnyilatkozások, állásfoglalások természetesen fokozott éberségre késztették a rendészeti szerveket és a közigazgatási hatóságokat, annál is inkább, mivel újból a munka ünnepének, május elsejének időpontja állott a küszöbön. Már április 20-án megkapták az első utasításokat az alispánok és polgármesterek, hogy mire hívják fel különösképpen alárendelt vezetőik figyelmét. Győr vármegye alispánja pl. az alábbiakat közölte a főszolgabírókkal: „Az ellenséges Oroszországban végbemenő nagy belpolitikai események hatása alatt okvetlenül szükségessé vált, hogy főképpen a rendbontó elemek viselkedése és a munkáskörök magatartása éber figyelemmel kísértessék. Kétségtelen ugyanis, hogy az ellenséges külföldön lejátszódó események hatása folytán a lakosságnál általában, de főként az említett rétegeknél megnyilatkozó jelenségek különösen figyelemre méltók. — Felhívom ennélfogva, hogy észlelt vagy észlelendő hasonló mozgalmakról hozzám azonnal jelentést tegyenek és azoknak megakadályozása vagy elfojtására a szükséges intézkedések haladéktalan megtételét szigorúan kötelességüknek ismerjék." 21 öt nappal később a belügyminiszter bizalmas leirata érkezett le a főispánhoz, amelyben arról történik említés, hogy az MSZDP és a szervezett munkásság — az értesülések szerint — az idén nem a múlt évihez hasonló keretek között kívánja május elsejét megünnepelni. Elsősorban munkaszünetet követelnek, ezt lehetőleg meg is kell nekik adni, még a hadiüzemeknél is; inkább arra kell a fő súlyt helyezni, hogy népgyűlések, tüntető felvonulások és körmenetek megtartására ne kerüljön sor, mert ezek alkalmat adhatnának belső zavargások és túlkapások kialakulására. A szükséges karhatalmi erők mindenesetre készenlétben lesznek, hogy meggátolják az esetleges rendbontásokat. — Annak azonban nincsen semmi különösebb akadálya, hogy a munkások egyesületi helyiségeikben vagy nyilvános helyen, de zárt területen szórakoztató előadással egybekötött ünnepélyt rendezzenek. 22 — A győri munkásság az utóbbi lehetőséget választotta. Erről számol be részletesen a főispánhoz felterjesztett 20 MMTVD IV/B. 251. 21 GySmL:l. Alispáni iratok. 9/1917. biz. 22 Uo., Tószigetcsilizközi járás főszolgabírójának iratai. 7/1917. biz. 247
