Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)

Balázs P.: A városi hatalom gyakorlásának kérdései Győrött a feudalizmus utolsó évtizedeiben

Anvander Ferenc polgármester Limbek Vince választópolgárnak első fokon sógora ; Ecker János telki tiszt Caneider József és Kautz Ignác választópolgárnak első fokon sógora, Schäffer Jakab választópolgár ipa, Berzauter Lajos aljegyzőnek másodfokú sógora; Iker János szabadhegyi hadnagy Szabó Pál választópolgárnak első fokon sógora ; Horváth Endre számtartó Fehér István választópolgár veje és Somogyi Mihály pénztárnoki ellenőr vőtársa; Zánthó Lajos kinevezett tiszteletbeli alügyész Zánthó Mihály szenátor fia.

47 A rokoni kapcsolatok szövevénye azt jelentette, hogy a város vezetése lényegében 15—20 atyafiság kezébe került, s a hivatali előrehaladás feltétele is ezen atyafiságokhoz való tartozás, az ezekbe való benősülés lett. így indulhatott például eséllyel a hivatali ranglépcsőn Korbonits István is, aki gyorszentmártoni paraszti családból származván jogi végzettséget szerzett, s egyúttal nőül vette Landherr Mihály választópolgár leányát. Korbonits István e házasság révén 1826 óta főjegyző, s nyilván az ő támogatásával sógora, Landherr János 1846-ban a szenátorságot is elérte. Olykor a tisztújítással kapcsolatban felmerültek vallási ellentétek is. 1822ben az evangélikusok a helytartótanácshoz fordultak annak érdekében, hogy a legközelebbi tisztújításkor a jelöléseknél számarányukat vegyék tekintetbe/'

8 1831-ben a helybeli két protestáns felekezet az uralkodóhoz nyújt be kérelmet annak érdekében, hogy a tanácsban és a választópolgárságban fele vagy legalább egyharmad arányban képviseletet kapjon, s a városban a négy fő- és az alsóbb hivatalokra a tagok minden vallási megkülönböztetés nélkül választassanak. A panaszlevelet megválaszolásra a választóközönség kapja meg, amely a kérés teljesítését elhárítja. A testület nevében Ecker János szószóló (egyébként maga is evangélikus vallású) hangsúlyozza, hogy a választóközönség tagjai között a két protestáns vallást követők száma 12 fő, Czech János polgármester maga is és több tisztviselő protestáns, de a vallási arányszám tekintetbevételére a jelöléseknél nem kerülhet sor, a tisztújításoknál ilyen jellegű megkülönböztetésnek nincsen helye.

49 Mint korábban már szóltunk róla, Győr választóközönségének nagyobb szerepe volt a város irányításában, mint ahogyan azt saját városuk vonatkozásában egyes kutatók megállapították. Ebben nem utolsósorban szerepet játszhatott az a körülmény is, hogy a választóközönség összetétele Győrött jobban megfelelt a város tényleges gazdasági és társadalmi struktúrájának, a polgári átalakulás folyamatának, mint általában a többi szabad királyi város külső tanácsáé. Pesten 1843-ban a választópolgárok száma 125 fő, amelyből 71 fő (56,8%) az iparos, 34 fő (27,2%) a kereskedő, 8 fő (6,4%) az értelmiségi, 2 fő (1,6%) a gyáros és 10 fő (8%) a magánzó. A céhes iparosok tehát a külső tanácsban abszolút többséget alkotnak.

50 Nem ismerjük pontosan a debreceni külső tanács összetételét, de Komoróczy György adatai alapján tudjuk, hogy 1844-ben a megválasztott 59 tag között 30 ügyvéd, 1 orvos, 1 mérnök, 7 tisztviselő, 3 táblabíró, azaz 42 értelmiségi foglalkozású és 4 kereskedő szerepelt.

51 47 OL 1848—49-i minisztérium. Belügyminisztérium. Közig. 1848. évi 30/3. sz. 48 OL Ht. Dep. Civ. 1822. évi 25/22. sz. 49 Uo., 1839. évi 26/19. sz. 50 Dóka i. m., 225. 51 Komoróczy: A reformkori Debrecen ... 217. 233