Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)
Balázs P.: A városi hatalom gyakorlásának kérdései Győrött a feudalizmus utolsó évtizedeiben
Győrött 1846-ban a 60 tagú vái&sztöközönség foglalkozás szerinti megoszlása a következő volt: kereskedő (19 fő) és kalmár (8 fő) iparos vendégfogadós orvos gyógyszerárus dohányárus kocsmáros tisztviselő mezei gazda magánzó A kereskedők és a kalmárok tehát számarányukat messze meghaladó, de gazdasági súlyuknak megfelelő számban szerepelnek a választóközönség tagjai között. A névsorban ott találjuk a legtekintélyesebb termény- és sertéskereskedőket (Nagy Istvánt, Tóth Imrét, György Mihályt, Bősze Pétert, Wurda Ferencet, Preng Mihályt, Latesz Jakabot, Demetrovits Sándort stb.), a legismertebb kalmárokat (Perlaky Dánielt, Noisser Ernőt, Link Mihályt, Caneider Józsefet, Heuffel Sámuelt és Puntigám Jánost) és iparosmestereket (Limbek Vince asztalost, Michl János és Haagen István szappanosokat, Hupka György üvegest, Szinger György kőművest, Adler Ferenc kalapost stb.). Az első szónok (szószóló) szerepét 1846-ban Toscanó József kéményseprőmester, a második szónokét Pasperger Antal gyógyszerész töltötte be, jóllehet mindkettőjüket csak az előző tisztújítás alkalmával, 1841-ben választották be a testület tagjai közé. A választóközönségnek 1846-ban vallás szerint 44 katolikus, 13 evangélikus, 1 református és 2 görögkeleti rítusú tagja volt. Nemzetiségre nézve mindegyik magyarnak vallotta magát. 52 A kereskedők és kalmárok, akik a választóközönség tagjainak 45%-át alkották, nemcsak érdekeltek voltak a polgári haladás szorgalmazásában, hanem gazdasági súlyuk és függetlenségük lehetőséget is adott nekik érdekeik következetesebb védelmére. A győri választóközönség működéséhez sok hasznos kezdeményezés kapcsolódik, de e testületnek is megvoltak a korlátai, így a néptől való elszigeteltsége, az életfogytiglan történt választás által a felfrissítés és cserélődés nagyon lassú folyamata. Jól látták ezt azok a győri polgárok is, akik kívül rekedtek a belső és a külső tanács tárgyalótermein. Az ő véleményüket tükrözi Noisser Richárdnak egy 1(848 elején kelt röpirata, amely a Constitution című német lap általánosító megjegyzéseihez fűzi gondolatait. A bécsi újság szerint a választópolgárok állandóan a magisztrátus ellen akartak opponálni, de bárgyúságukban nem tudtak átlátni ennek a testületnek a fortélyain, ezért végül is fejet hajtottak intézkedései előtt. Noisser — győri tapasztalatai alapján — amellett foglal állást, hogy a „hatvanak" között, ha kevesen is, mindig voltak olyanok, akik megértették az idők szavát és eszerint cselekedtek. Mivel azonban üléseik nem voltak nyilvánosak, a közvélemény nem tudta, hogy ki az a 8—10 személy, aki rendszeresen a nép érdekei mellett szólal fel. Ugyanakkor Noisser nem tudja megállni, hogy éles szatírával pellengérre ne állítsa azokat, akik gazdag és választópolgár apától származván, már gyermekkorukban kiszemeltettek erre a méltóságra. S ha elérkezett a tisztújítás ideje, senki, aki pályázott 52 OL Ht. Dep. Civ. 1847. évi 26/51. sz. 234 27 fő 45,0% 17 fő 28,3% 2 fő 3,3% 2 fő 3,3% 2 fő 3,3% 1 fő 1,7% 1 fő 1.7% 1 fő 1,7% 1 fő 1,7% 6 fő 10,0%
