Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)

Balázs P.: A városi hatalom gyakorlásának kérdései Győrött a feudalizmus utolsó évtizedeiben

ságnál fontosabb szerephez jutott a belső tanács, Komoróczy György megállapításai szerint Debrecenben a belső tanács semmiképpen sem ismerte el, hogy a nagytanács határozatalkotó funkciót tölthet be, sőt álláspontja szerint az utóbbinak az előbbihez viszonyítva alárendelt szerepe lehet. A tényleges városi hatalom Debrecenben a belső tanács, a szenátus kezében volt, s a választott hites közönség hiába kísérelte meg, hogy alárendelt szerepéből kitörhessen: a XVII. század vége óta sem elvileg, sem a valóságban nem gyakorolta az önkormányzatból eredő hatalmat.

14 Csizmadia Andor is arra a következtetésre jut, hogy 3 hazai városigazgatásban — a felvidéki bányavárosok kivételével — a külső tanács, illetve a választópolgárság hatásköre a belső tanácsénál jóval kisebb volt.

15 Győr város választóközönségének és tanácsának jegyzőkönyveit összevetve úgy találjuk, hogy az előbbinek sikerült a városi önkormányzat minden fontosabb kérdésében a döntési jogot megtartania. A választóközönség hatáskörébe tartozott mindenekelőtt a városi tisztségviselők megválasztása, tehát a főbíró, polgármester vagy a főkapitány — hogy csak a legfőbb hivatalnokokat említsük — csak a következő tisztújításig maradtak hivatalukban, akkor vissza kellett adniuk megbízatásukat. A belső tanács tagjait, a szenátorokat — életfogytiglanra — ugyancsak a választóközönség választotta meg. Sőt, ez a testület maga döntött arról is, hogy a lemondás vagy halálozás folytán megürült választópolgári helyekre kik kerüljenek, azaz a városigazgatásban betöltött szerepét még a polgársággal sem osztotta meg. Ugyanakkor — amint még majd látni fogjuk — határozott az új polgárok felvételéről és a fizetendő taksa összegéről. A polgárok közül ki is zárhatta azokat, akik az előírt követelmények valamelyikének nem feleltek meg. A választóközönség ügyelt a város gazdálkodására és döntött a gazdasági jellegű kérdésekben, a végrehajtást pedig a tanács feladatává tette. 1820 januárjában például a választóközönség a városi vám- és vásár jövedelmek „miképpen lett árendátiójárói környülállásosan" tudósítást kér a tanácstól,

16 a következő hónapban pedig, amikor „bámulással érti a városi contributionális cassának mérséketlen restantiáját", a királyi adó gyors és személyválogatás nélküli behajtásának kemény megparancsolása iránt intézkedik.

17 1846-ban egy nemes fajta ménló beszerzésére ugyancsak a választóközönség kéri fel a tanácsot, saját hatáskörében az utóbbi még ilyen kérdésekben sem intézkedhet.

18 A kőművesek és a temetkezésnél ügyködők „sartzolási", a hentesek hamis mérlegelései, a győrszigeti és más városi molnárlegények lisztkereskedői üzelmei, a kofák piaci elővásárlásai stb. ellen a választóközönség emeli fel szavát, és a kéri fel a tanácsot a szükséges intézkedések megtételére. Ugyancsak a választóközönség figyel fel arra is, hogy a város határában levő szántóföldek különböző minőségűek, a tulajdonosok mégis egyarányosan adóznak utánuk; a tanács feladatává teszi tehát, hogy ezt a kérdést az „osztó igazsággal megegyezőleg" rendezze.

19 14 Dóka K., A pesti céhrendszer válságának kibontakozása az 1840-es években. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Újkori és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszékének kiadványai. (Bp., 1970.) 229—230. és Komoróczy Gy., Városigazgatás Debrecenben 1848-ig. A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei. 12. sz. (Debrecen, 1969.) 23., továbbá ugyané szerzőtől: A reformkori Debrecen. (Debrecen, 1974.) 196—197., 203., 209., 210., 213. és 215. 15 Csizmadia i. m., 68—70. 16 GySmL:l. Győr város választóközönségének jegyzőkönyve. 1820. jan. 14-i 3. sz. 17 Uo.

y 1820. febr. 23-i 4. sz. 18 Uo., 1846. máj. 29-i 47. sz. 19 Uo., 1846. máj. 29-i 46. sz. iy> 227