Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)
Balázs P.: A városi hatalom gyakorlásának kérdései Győrött a feudalizmus utolsó évtizedeiben
A választóközönség ügyel a polgárok nyugalmára, és a rendészeti feladatok irányítását is kezében tartja. Felszólítja tehát a tanácsot, hogy a toronybeli és az éjjeliőrök panaszra okot adó viselkedése ellen a szükséges intézkedéseket tegye meg. 20 Intézkedést sürget azok ellen a vásári árusok ellen is, akik sátraikkal a környező utcákat is ellepik, 21 s többször is visszatér az „egész vásár állást dísztelenítő" ócska vásári bódék lebontására, amelyek egyúttal a koldusok és a tolvajok menedékhelyei, s így veszélyeztetik a belső és a külső városrészek közötti éjszakai közlekedést is. 22 A tanáccsal felterjesztést készíttet a rendőrségi szolgák számának 12 fővel való felemelésére. A polgárosodó és csinosodó város már nem tűrheti, hogy a borjúpiacot a Belvárosban, a bencések rendházának szomszédságában tartsák, s a választóközönség ennek más helyre való telepítéséről is intézkedik. 23 A különböző városi választmányok (gazdasági, szegény betegek gondozása, Bisinger-alapítvány kezelése stb.) tagjait, a „szegények atyját", a sétatéri, építési, fáskerti, árvaházi, termékvásárló felügyelőt a választóközönség nevezi ki, de nála nyújtják be folyamodásukat azok is, akik az 1846-os esztendőben szervezendő piaci biztosi állást kívánják elnyerni. 24 A megyék vagy a szabad királyi városok átiratai a választóközönség elé kerülnek, s ennek határozata alapján a válasz megfogalmazása a tanácsra vár. így 1846-ban Kőszeg gyapjúvásár iránti átiratát a választóközönség nem pártolja, mert Győr város hasonló tárgyú korábbi kérelmére még nem kapott választ, s a tanács ilyen értelemben „vissza íratni rendeltetik". 25 A tanács hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtását is a választóközönség felügyeli. Rendszeresen felülvizsgálja az eladási bevallásokat és meghatározza az átírási taksa összegét, 26 észrevételezi vagy jóváhagyja a házi- és az adópénztár, valamint a gazdasági választmány számadásait, engedélyezi a város tulajdonában levő telkek eladását. 27 A választóközönség elnöke a szószóló vagy néptribun (fizetett tisztségviselő), s a testület minden illetékességi körébe tartozó ügyben az ő vagy helyettese elnöklete alatt tartott ülésen határozott. Ezeken az üléseken általában a tagoknak csak fele vagy harmada jelent meg, ez a körülmény azonban határozatképességét nem befolyásolta. A fentebb elmondottak egyúttal rávilágítanak a tanács hatáskörére is. Intézte mindazokat az ügyeket, amelyekkel a választóközönség megbízta, illetve amelyekkel a polgárok nap mint nap felkeresték: adásvevési szerződések bemutatása, céhek ügyes-bajos dolgai, a polgárok jogszolgáltatással kapcsolatos ügyei, adómérséklési kérelmek, be- és kitáblázások, városi alapokból kölcsön iránti folyamodások, e kölcsönök visszafizetésével kapcsolatos ügyek, adóslevelek visszaszolgáltatása, árusításiengedély-kérelmek stb. szerepelnek tömegesen a jegyzőkönyvekben. Ezen ügyek intézése már alaposabb szakértelmet, a legtöbbször jogi jártasságot is igényel. Érthető tehát, hogy miként Pesten, ugyanúgy Győrött sem szerepelnek már a XIX. század első felében a belső tanácsban 20 Uo., 1820. dec. 20-i ülés. 21 Uo., 1821. szept. 19-i 5. sz. 22 OL Ht. Dep. Civ. 1831. évi 26/49. sz. 23 GySmL:l. Győr város választóközönségének jegyzőkönyve. 1846. jún. 12-i 58. és 1846. febr. 27-i 7. sz. 24 Uo., 1846. dec. 27-i 1—7. sz. 25 Uo., 1846. márc. 27-i 18. sz. 26 Uo., 1919. szept. 15-i ülés. 27 Uo., 1846. márc. 4-i 9., 10. és 11. sz. 228
