Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)

Balázs P.: A városi hatalom gyakorlásának kérdései Győrött a feudalizmus utolsó évtizedeiben

A VÁROSI HATALOM GYAKORLÁSÁNAK KÉRDÉSEI GYŐRÖTT A FEUDALIZMUS UTOLSÓ ÉVTIZEDEIBEN E tanulmány — jóllehet a városi hatalom gyakorlásának kérdéseit a feudalizmus 3 utolsó évtizedében kívánja vizsgálni — a város 1743. évi kiváltságleveléből indul ki, hiszen Győrött az igazgatás kereteit egészen 1848-ig ennek rendelkezései szabták meg. Már elöljáróban rá kell mutatnunk arra, hogy a kiváltságlevél elnyerése utáni városigazgatást nemcsak győri, hanem ezekben az évtizedekben országos viszonylatban is meglehetős homály fedi. Több átfogó tanulmány — hogy csak Mályusz Elemér (A magyarországi polgárság a francia forradalom korában. A Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve. Bp. 1931.), Oszetzky Dénes (A hazai polgárság társadalmi problémái a rendiség felbomlásakor. Bp., 1935.) és Csizmadia Andor (A magyar városi jog. Kolozsvár, 1941.) munkáit említsük — mutatott rá arra a jelenségre, hogy a tisztviselők választása a városi polgárság kezéből hogyan csúszott át a 30—100 tagú választóközönség hatáskörébe, nem utolsósorban annak következtében, hogy a polgárság közömbössé vált a tisztújítással szemben, illetve terhesnek érezte a közügyekkel való foglalkozással járó lekötöttséget. Győr városában e folyamat szintén végbement, de részletei még teljesen ismeretlenek és tisztázatlanok. Pedig feltárásuk annál nagyobb figyelmet érdemel, mert a XVII. század első felében a város polgársága még késhegyig menő harcot folytatott a szabad bíróválasztás visszanyeréséért. A választóközönség és a tanács viszonyának alakulását.— még a címben jelzett leszűkített időhatárok között is — a tanulmány a teljesség igénye nélkül vizsgálja, azaz a két testület jegyzőkönyveinek esetenkénti összevetésével, az ott szereplő ügyek példakénti felsorakoztatásával problémafelvető összeállítás kíván lenni a téma olyan későbbi feldolgozásához, amely az 1820-as évekre kialakult gyakorlat előzményeinek szélesebb körű felkutatását is igényli. A választóközönség és a tanács különleges társadalmi helyzetének országosan sem volt jogi alapja, éppen ezért a fejlődésben az általánosnak tartható tendenciák mellett helyi különbségek is mutatkozhatnak. Végezetül a tanulmány a polgárjogot élvező személyek helyzetét kívánja megrajzolni, rámutatva a kiváltság megszerzéséhez szükséges feltételekre, a vele járó terhekre és előnyökre is. A választóközönség, a tanács és a polgárjogot élvezők mellett a lakosság széles rétegei, a napszámosok, a szállítómunkások, az önálló műhellyel nem rendelkező iparosok, a szolgák és a szolgálók stb., egyszóval a túlnyomó többséget alkotó köznép, a közéletben semmiféle szerepet nem játszik. Problémáival a 223