Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)

Gecsényi L.: Győr városa 1526 után

is évente két alkalommal fizették, egyénenként, telkeik, házaik után az adót, megadták a gabona- és báránytizedet, kilencedet, szükség esetén fuvarozást teljesítettek, miként a Héderváryak vagy a Szt. Adalbert-i prépostság jobbágyai, a külvárosokban, örökös nem létében javaik a földesúrra: a püspökre vagy a káptalanra maradtak. Bíráikat a káptalan által kijelölt személyek közül választhatták, s az általában nemcsak városbíró, hanem földesúri officialis is volt.

10 A jogilag egységessé vált szerkezeten belül is megmaradt azonban a gazdasági, társadalmi különbség az erődített belsővárosban és a váralján élő lakosok, valamint a külvárosok népei között. A 15. század második felében a város közösségét, a „communitas Civitatis Jauriensis"-t (,,quam capitularis, tam episcopalis") valójában csak az előbbiek alkották.

11 A Győr várának tekintett erődített belsőváros (castrum) a püspöki székhellyel (arx) a 15. század negyvenes évei óta jelentősebb katonai szerepet nem játszott. A püspöki erődítményben a várnagyok parancsnoksága alatt néhány gyalogos és lovas katona, valamint az udvarbíró (provisor) szolgái tartózkodtak. Rajtuk kívül a belsővárosban, külön káptalani kapitánnyal az élen, kisebb zsoldoscsapat (10—12 fő) állomásozott. A tényleges fegyveres erőt az esetenként fegyverbe szólított familiárisok, városi polgárok alkották. A püspöki palotához és lakótoronyhoz kisegítő őrszolgálatra a Győr környéki püspöki falvak jobbágyait rendelték be.

1

'

2 II. 1526 nyarán, amikor II. Lajos király török elleni hadba hívó parancsa megérkezett Paksy Balázs győri püspökhöz és a székeskáptalanhoz, azonnal megindult a fegyverfogásra kötelezett egyházi nemesek (predialisták) összeírása és zsoldosok fogadása. A káptalan új zászlót készíttetett gyalogos bandériuma számára. Augusztus első napjaiban a csapatok, a püspök parancsnoksága alatt, kíséretében öt kanonokkal, elhagyták a várost, és a várparancsnoki tisztet, katonaviselt vezér híján, Sárffy Ferenc püspöki udvarbíró, rábaközi főesperes-kanonok vette át.

13 Néhány hét múltán reá várt az a szomorú feladat, hogy Mária királyné parancsára, Czettricz Ulrik kamarással elinduljon a mohácsi csatatérre — ahol Paksy püspökkel az élen a győri bandérium is odaveszett — királya holttestének felkutatására. Ekkor már Győr alatt táboroztak a György, brandenburgi őrgróf és a Neuhaus Ádám cseh kancellár által vezetett segélycsapatok, amelyekre hiába 10 A káptalannak fizetett szolgáltatásokra (census, terményjáradék) GyKML Számadáskönyvek I—

III. k. passim. A bíróválasztásról uo. I. k. 341. 1. A végrendelkezési jog korlátozására számos adat található a káptalani számadáskönyvekben, ahol az örökös nélkül elhalt polgárok javainak értékesítéséről esik szó. A káptalani számadáskönyveket ismerteti és adatokat közöl belőlük Iványi B., A győri székeskáptalan régi számadáskönyvei (Bp., 1918). 11 Gosztonyi János püspök és a győri káptalan 1523. évi engedélyleveléből. GySmL:l. Mohács előtti oklevélgyűjtemény 124. sz. 12 Bedy V., A győri vár és várkapitányok a 16. és 17. században GySz 1933. 147. skl. A káptalani kapitány fizetéséről GyKML Számadáskönyv I. k. 339. 1. A püspöki erődítményben szolgálatot teljesítő pinnyédi és börcsi püspöki jobbágyokról még az 1565. évi püspöki urbárium is megemlékezik. OL Urbaria et Conscriptiones 119/1. 13 Egy 1528 táján készült jegyzék szerint a győri püspöknek 200, a győri káptalannak 50 lovast kellett a királyi parancsra kiállítani. Egyháztört. Emi. II. k. 430. sz. 198