Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)

Gecsényi L.: Győr városa 1526 után

vártak a tragikus mohácsi ütközet előtt. A sereget a város élelemmel és borral tartotta.

14 A birodalmi segélyhadakkal, a Budáról Pozsonyba menekülő Mária királynő hírnökeivel, Sárffy Ferenc küldetésével Győrben is megjelentek a háború baljós előjelei. Noha a mohácsi ütközetet követően a Dunántúlt végigportyázó török martalócok nem jutottak el Győr falaiig, 1526 novemberében Ferdinánd főherceg parancsára Frangepán György 2000 gyalogossal és 1000 lovassal megszállta a várost és környékét, első lépésként a Habsburg trónkövetelés biztosítására. Majd egy hónapig élelmezték a sereget a győriek, mígnem vezérének a választott királyhoz, Szapolyai Jánoshoz való átpártolása miatt a had feloszlott.

15 A győri káptalant és Győr várost a település földrajzi helyzete és az események alakulása, Habsburg Ferdinánd királlyá választását követően hamarosan elkötelezték Ferdinánd királysága mellett. Ennek egyik nyomós oka volt az a tény is, hogy 1527. augusztus elején a király jelentős sereggel a város alá érkezett. Augusztus 4—7-e között a Rábca menti táborban tartózkodott, majd hetedikén bevonult az erődített belvárosba, melynek kapujában a káptalan küldöttei ünnepélyesen fogadták. A király, rövid itt időzés után, 150 főnyi helyőrséget hagyott a városban. A meghódolás viszonzásaként a győri polgárok kérésére, elődeihez hasonlóan, megerősítette a város privilégiumait.

16 A királyi csapatok bevonulását követően a püspöki erődítmény majd két évszázadra királyi rendelkezés alá került, bár a püspöki várnagyok és udvarbírák — a Bakits Pálféle időszak, 1530—1538 kivételével — még hosszú időn át a várban maradtak. Ök azonban kizárólag a püspöki birtokok irányítóiként és nem katonai tisztségviselőként tevékenykedtek. (Pl. Mihályi Ladony Miklós és Sarkenczy Márton várnagyok, 1540; Szentágotai Márton várnagy 1548; Nándory Lukács főesperes, udvarbíró 1542; szerecseni Sixtus deák udvarbíró, 1546—1551; Pécsy Mihály főesperes, udvarbíró 1547—1548; ásványi Miklós deák udvarbíró 1553, 1557.)

17 A zűrzavaros viszonyok közepette a káptalan, mint a város egyedül maradt földesura (a püspöki szék üresedésben volt, a Héderváry-javakra a pártvillongások közepette senki sem felügyelt) már 1526 őszén igyekezett megragadni az alkalmat vagyona gyarapítására. Sárffy Ferenc vezetésével káptalani familiárisok elfoglalták a pápóci prépost (ugyancsak a győri káptalan tagja!) nagyécsi erdejét. 1528. január első napjaiban pedig, hasonlóan Sárffy Ferenc vezetésével, néhány nemes és 46 győri polgár a János király pártjára állt Héderváry István öttevényi birtokát fosztogatta, 1000 forint kárt okozva.

18 14 Jászay P., A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után. I. k. (Pest, 1846) A segédcsapatokról: 48. 1. Sárffy küldetéséről: 105. ]. Sárffyt több helyütt mint „várparancsnokot" említik, holott egyházi funkciója kétségtelenül megállapítható a forrásokból. 15 Jászay P., i. m. 193—194. 1. és 232. 1. 16 Szapolyai János királlyá választását követően a káptalan ajándékokat küldött az új királynak (Bedy V., A győri vár... 149. 1.), de Ferdinánd augusztusi bevonulását követően a vár és a város hovatartozása egyszer s mindenkorra eldőlt. (Jászay P., i. m., 167. 1.) A privilégiumok megerősítésére MTA Kézirattár Czech gy. 15/111. 16. sz. 17 1540: GySmL:l. GyKHL Felvallási jzkv. I. k. 50. 1.; 1548: uo. II. k. 380. L; 1542: Bedy V., A győri székeskáptalan... 356. 1.; 1546—1551: GyKML Számadáskönyv III. k. 26. 1., Egyháztört. Emi. V. k. 574. sz., Bedy V., A győri székeskáptalan... 368. 1.; 1547—1548: Bedy V., A győri székeskáptalan... 367. 1.; 1553: uo. 372. 1.; 1557: GySmL:l. GyKHL Cth. VI. N. 346. 18 1526: GySmL:l. PKHL 134. sz. 1528: uo. 181. sz. 199