Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)

Gecsényi L.: Győr városa 1526 után

álló mezővárosi jobbágytelepüléseknek.

5 Egy részüket a török hatalom előretörése a hadszíntér közelébe hozta, s ezzel gazdasági-társadalmi fejlődésüket katonapolitikai, hadászati érdekeknek rendelte alá. Ez a fejlődést befolyásoló tényező, kiegészülve más körülményekkel, alapjaiban megváltoztatta és meghatározta az említett településtípusok elkövetkező sorsát. így történt ez Győr esetében is. Győrt a 14—15. században átmenő és áruátvevő-áruelosztó kereskedelmi forgalma emelte ki a környező mezővárosi települések sorából. Kereskedelme a mezőgazdasági árucikkek és a nyugati ipari termékek cseréjén nyugodott. A mezőgazdasági áruk között tekintélyes helyet foglalt el a szarvasmarha, amelyet kisebb részben a Győr környéki (déli és keleti) síkságról hajtottak fel, nagyobb részben az alföldi hajcsárok tereltek Ausztria és a Német Birodalom felé. Gabonát, halat és más élelmiszereket a Szigetköz, Tóköz falvaiból és a Rábán túlról szállítottak a győri piacokra. Itt a környékbeli és a távolabbi mezővárosi kereskedők egyaránt megfordultak. A vásárok és hetipiacok (utóbbira utal a „Szombatpiac" utca elnevezés) jövedelme feltételezhetően számottevő összeg volt, mert 1469-ben Héderváry Pál Mátyás királynál emelt panaszt Csupor Demeter püspök ellen a győri vásár- és piac jövedelmek kisajátítása miatt.

0 Az 1457/58-as pozsonyi harmincadkönyvek szerint Pozsony 50 kilométeres kereskedelmi körzetén kívülről 61 kereskedő jött, közöttük öt győri.

7 1524-ben Némái Sebestyén deák, püspöki udvarbíró tett panaszt a Héderváryak ellen, mert az óvári vásárra ökröt hajtó győri lakosokat Hédervár mellett elfogták s állataikat elvették.

8 Élénk kereskedelmi kapcsolatok alakultak ki a 15. században Pápával is. Győr helyi piackörzetére két, 16. század eleji, hatalmaskodási ügyből derül fény. 1517-ben a győri piacról hazatérő Kulcsár Fülöp szentmártoni (alsoki) jobbágytól egy vég posztót raboltak el Héderváry Ferenc királyföldi szolgái; 1522-ben pedig Márk, János lovagrendi praeceptor megbízottját fosztották ki a káptalani jobbágyok, amikor a külvárosból a győri piacra igyekezett, („ad theatrum seu forum commune et liberum dictae Civitatis Jauriensis ... ante praescriptum castrum celebrari et fieri consuetum deputasset").

9 A kereskedelem mellett az iparnak elsősorban azok az ágai fejlődtek ki, amelyek a földesúri udvar ellátásával, a helyi piaci körzet igényeivel (mészárosok, vargák, szabók, szűcsök, lakatosok, asztalosok, szíjgyártók stb.) vagy a szőlőműveléssel (kádárok) voltak kapcsolatosak. A kereskedelem és az ipar jelenléte ellenére a város alapvető gazdasági-társadalmi arculata mindvégig agrár jellegű maradt. Erre utalnak a később részletesen tárgyalandó állattartás és a 14. századtól folyamatos, nagy kiterjedésű szőlőművelés a közeli sokorói dombvidéken. Jogi helyzetét tekintve a heterogén összetételű lakosság egységesedése a 15. században negatív előjellel fejeződött be, meghatározóvá a magánföldesúri hatalom alatt élő jobbágy-polgár rétegek lettek, amelyek elnyelték a kisszámú királyi vendéget (hospest). A káptalani és püspöki belsőváros, a váralja népei 5 Vö. Ruzsás L., Városi fejlődés a Dunántúlon a XVI—

XVII. században. Klny. Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 71. (Pécs, 1966) 1. 1. 6 Héderváry okit. I. k. 268. sz. 7 Szűcs J., Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon (Bp., 1955) 105. 1. 8 GySmLrl. PKHL 163. sz. 9 MTA Kézirattár Czech gy. 15/III. 11. és 18. sz. Megjegyzem, hogy a „forum" vagy „theatrum" magyar szóösszetételben „theatrum Bwzapyacz" néven is előfordul. (GySmL:l. GyKHL Felvallási jzkv. I. k. 233. 1.) 197