Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)

Kalmár M.: Győr barokk tere

létre* nagyobb tér, amelyet elsősorban, piacok tartására.használtak,

2

' de idővel a település főtere > lett» Alakja, nagysága sokat yáltozhatött^rdeLíjtnin^ig; kapcsolatban volt a W.forgalmi irányokkal.^

8 ; y - öJßrÜßi si um — •öa A XVL^XVIL iszázadig kialakUltútér.; magában: rejtette a barokk -kialakítás lehetőségét, de a középkori -beépítés a , rendezetlen : telekviszonyok n^iatt bizonyos, építészeti korrekciót-tett szükségessé, .••.••.'•., :'->'íO>J OJfofßSg A Piac tér első egyértelmű körülíhatárolása 1567. ijújiius 9. és 14. közötdr^történt -Eysler Tamás császáriihegbízőtt telekkönyve szerint. •/ , .OÁ-SI \u vy3 Ugyanilyen részletes telekkönyvi adatok állnak rendelkezésre 1617-rből s és 1703-bcl.

29 Az utóbbi két. .felsorolás könnyen, áttekinthető^, világos és annyira részletes» hogy/nemcsak a beépítésről ad felvilágosítást,

;

hanem elvezet bennünket a középkori Cry őí" mindennapi életébe is., Tudomást szerzünk .peres ügyekről

s öröklésről, családi, kapcsolatokról. Nem véletlen tehát, hogy eZí az izgalmas olvasmánynak!? is i beillő) kimutatás többször ? késztette már olvasóit; a középkori élet rekonstruálására, á városalaprajz meghatározására.

30 ». .•<•••.•-., . ..bi- .-,-<•••:{ ;A legelső telekkönyvről azonban még mindenki úgy nyilatkozott, hogy bonyolult és zavaros, nem következetes még az

; elnevezésekben sein, így a többihez hasonló rekonstrukció nem hajtható végre.on élt ôJTJÈr^giîàieJî t

ôj :iàm A Széchenyi tér szempontjából; egyáltalán nem .közömbös., hogy történetének éppen ebből a szakaszából kihagyunk-e egy ilyen lehetőségeti vagy sent. A tér, niíht a város főtére'„.magában foglalta>w vesztőhelyet, kút volt rajta, sőt még egy „lyuk" is, amely a kényelmetlen y

,törökbörtön" funkcióját látta elM Jelentős középület azonban, csak a mai Rába Várost Művelődési Központ (művelődési ház)rhelyén'svrolti a K

VI század Végén, a székesegytóz alapítványi vagyonához tartozó nagyvendégfogadó a káptalankezelésében,saavsül o-99SJ sß /pori Az ilyen beépítések a térre, érthetőek voltak, különösen, ha ilyen jelentős dolog volt mögötte. Ekkor még a külső védőművek jelentéktelenek; a katonaság és az egyházi vezetés hatalmi harcában még az utóbbira jöttek jobb napok:

3

'Legközelebb, mintegy száz év múlva találkozunk véle,

1 de ekkorra á helyzet már megfordul, és mint katonai épület szerepel.

3

' Ebben az időben alakúi ki aréneszánsz kori Szerkezete a Városnak, ami csak fokózza äZ épület jelentőségét. Mint Vendégfogadó és mint katonai „központ" kapott helyet a v^rös közepén. Léte nem minden időben Volt bizonyos. Ennek oka a tűzvész lehetett, mivel az épület hátsó homlokzatával mindig közel állt à mögöttes épülettömbhöz.

:v

< 27 Villányi Sz., i. m., Győrnek több piaca volt még: húspiac, halpiac, „szombatpiac", búzapiac, részben.a városfalakon,kívül, részben a kapuknál. A Széchenyi tér. ,íkő>zönséges vásárpiac" tertására szolgára 28 Börbíró V—^Vallól., i. ín., elnevezésében sokat változott. 1617-ués 1-703-ban Piactér, 1848-ban Főtér, és ekkor: kapja ai Egység tér nevet. A Baeh-kbrszakban Hauptplatz, majd újra Főtér. 1860 óta Széchenyi tér. (Feltételezi, hogy a tér a

: Szt. Istvántemplomig, a városi plébánia templomáig ért. Inkább az valószínű, hogy a templom előtt volt egy nagyobb tér. A .ßiißlgolßseaiv îiô^O j söbíiM 29 Villányi Sz., h m., Győr helyrajza és telekvíszonyaiailíddO 30 Borbíró V.—Valló I., i. m., szintén megpróbálkozik vele, de csak a; könnyen kezelhető két későbbi telekkönyvvel. Ezek jót ielhasználhatók a'korábbi rekonstrukció-; hoz. liiqè sß "ísori (

il9riJn líi ösz >.;,..v tßg / nsz ílölAó r< 31 Borbvrá V.—Valló L, Lm., Evlia Cselebi beszámolója alapján. >/ ?A ínú-~Vul gém 32 Csak az 1547-es országgyűlés után került fokozatosan előtérbe a katonaság íni-j 33 Jenéi F.-*Koppàny T., Győr (Budapest, 1964), az 1588-as káptalani tiltakozás a^^katonaság súlya miatt sikertelen, ölu . * >i aà 34 Jenéi F.—Koppány T., i. m., az 1566-os tűzvész alkalmával csak a pincéi maradtak használható állapotban. -yî^ïml'-, . :. 181