Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)
Kalmár M.: Győr barokk tere
Azt kell megvizsgálnunk, hogy az 1567-es felméréskor és rendezéskor menynyire számítottak rá, valamint később azt, hogy a XVII. században, amikor a tér — ma is látható — arculata kezd kialakulni, mennyire befolyásolta azt. Eysler felmérése valóban sok gondot gördít a rekonstruáló szándék elé. A közölt utcanevek csak nagy nehézségek árán azonosíthatók, nem jelzi a házsorokat megszakító keresztutcákat, a jelentéktelenebb épületcsoportok tulajdonságait minden helyi jelölés nélkül csupán felsorolja stb. Egy új rekonstrukció érdekében meg kellett találni azt a módszert, amivel a felmérés készült, 35 és ki kellett használni azt a lehetőséget, ami itt látszólag hátrány, hogy sokkal későbbről szemléljük az eseményeket. A legközelebbi felmérés 1617-ben készült, mintegy fél évszázad múlva. Ez egy város életében rövid idő, azonban Győr esetében ezalatt lezajlott két ostrom. 36 Mégis sikerült találni a két telekkönyvben két megegyező nevet: az egyik Gregoroczky, a másik Khestenberg. Az utóbbi megfelelője, jobban mondva egy hosszú adásvételi szerződéssorozat kiindulópontja Köstenberg Bécsből, 1617-ben. A más névírás valószínűleg ugyanazt a személyt vagy családot takarja, sajnos ezúttal egyértelműen a város másik oldalán. Mindkét könyvben számtalan Kalmár, Szíjjártó, Kerékgyártó stb. név szerepelt, azonban a nevek gyakorisága miatt azonosításra nem alkalmasak. Kiindulás csak a Gregoroczky 37 név lehet, annál is inkább, mert teleknagysága szinte hajszálra egyezik és a helye is ugyanaz. 1567-ben egyértelmű utalás van arra, hogy a telek egyik oldala a Piac térre néz, és ugyanez vonatkozik az 1617-es Gregoroczkyra is. Az 1617-es telekkönyv egyértelműen rögzíti a telkek helyét. Az 1567-es könyv vizsgálatánál csak következtetni lehet a felvétel módszerére. Tudvalevő, hogy az 1566-os tűzvész ugyancsak megrongálta Győr épületanyagát. Számos utalás van arra ebből az időből, hogy a beszűkülő városban a katonaházak többször eltorlaszolják a kis közöket, belelógnak az utcavonalba. Kézenfekvő tehát az a módszer, hogy nem megyünk végig egy utcán következetesen, amit bizonyára nehéz volt végrehajtani, hanem körbejárunk egy tömböt úgy, ahogyan az körbejárható. így fordulhat elő például az, hogy az Alsó Közép utca, mint felírt cím után az épületek csakhamar az Űj utcára néznek, majd a Felső Közép utca következik. Ez a módszer végig követhető több háztömb leírásánál. Fogjunk hát neki a számunkra érdekes városrészlet, a Piac tér körüli tömbök rekonstruálásához. 38 Gregoroczky sorában Alsó Közép utca címmel kezdődik 35 Villányi Sz., i. m., a mai szemlélettel valóban nem lehet eligazodni rajta. Ma inkább utcák mentén sorolnak fel (ez a későbbi telekkönyvek gyakorlata), míg ekkor rendkívül összetartozó területek voltak, s az utcák szinte másodrendűek. Jellemző erre például a Kalmár utca, mint egységesen kezelt terület. 36 L. A. Magriotti—F. Banfi, i. m.; 1594-ben Szinán basa elfoglalja Győrt (szeptember 29-én). 1598. március 28-án Basta ötletét ;— a petárda cseles alkalmazását — Pálffy Miklós hajtja végre és Győrt visszafoglalja. A szerzők ezt a fényes haditettet csak Pálffynak és Federico Ghislieri dal Boscónak tulajdonítják, állítólag Schwarzenberg dunántúli főkapitány nem is volt jelen. 37 Villányi Sz., i. m., „Gregoroczky huszárkapitány háza" és „Gregoroczky Péter atyjától öröklött sarokháza". A sarokház szó itt azt jelentheti, hogy az épület mellett még 1617-ben is volt egy olyan közöcske, amely csakhamar el is tűnt. A szerző szerint Gregoroczky állítólag győri kapitány is volt. 38 Borbíró V.—Valló I., i. m. ; Villányi Sz., i. ni., egyformán állapítják meg az Alsóés Felső Közép utcák helyét (valószínűleg az utóbbi a forrásmunka). A mellékelt 1567-es telekrajz-rekonstrukció a kiszerkesztett háztömbök alapján az utcákat az eddigi felfogással ellentétesen helyezi el. 162
