Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)
D. Askercz É.: Polgári otthonok a 17–18. századi Sopronban
A 18. századi leltárak nem sok változást mutatnak a konyhák korábbi állapotához képest. A bútorzat ugyanolyan csekély számú, mint ott és ugyanolyanféle: vagyis asztal, szekrény, tálas, vizespad, egyéb tartóállvány. A konyhák legfontosabb berendezési tárgya még ekkor is a nyitott tűzhely és kemence volt, amelyen ott találjuk az ismerős edényzetet. Növekedett az edények, ezen belül főleg a rézedények száma. Az ónból készült tálak és tányérok ekkor már a konyhákba kerültek ki, jelezve egyben az elértéktelenedésüket is. Egy 1710-es leltárban, amely egyetlen konyhai bútort sem tartalmazott, a következő edényeket jegyezték fel: 12 óntálat, még 12 másik óntálat, 3 ónkarikát, 1 ón mosdótálat, 1 réz ágymelegítőt, 1 vaskarikát, üvegeket, 1 pálinkafőző üstöt, 1 vörösréz vizesüstöt, 2 sárgaréz tálat, 1 vörösréz tálat, 1 vörösréz serpenyőt, 4 db húsnyársat, 1 fogót, 1 húsbárdot, 1 rostélyt, 1 hússütő lábost, 2 serpenyőt, 3 gyertyatartót, egy rossz üstöt, 2 db pléhkanalat, 7 tálat, 12 tányért, 1 vajtartót és 2 szitát. Ez a felsorolás sokféle eszközt és edényt tartalmaz, mégis azok közé tartozik, amelyek szegényebbeknek mondhatók. Egy 1768-as leltárban például 60 tételnyi különféle konyhai eszközt jegyeztek fel. A felsorolt eszközökből kitűnik, hogy a háztartások sokkal inkább önellátásra voltak berendezve, mint az későbben volt; a hús feldolgozása is gyakorta itt történt, de pálinkát is főztek, kenyeret sütöttek stb. A nyitott tűzhelyek használata a 18. század végén is általános. A présház, pince, istálló, különféle gabonáskamrák, padlások berendezésével és eszközeivel nem kívánunk foglalkozni, noha a ház egészére és az életül ^