Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)

D. Askercz É.: Polgári otthonok a 17–18. századi Sopronban

módra e helyiségekben feljegyzett tárgyak is sok információt tartalmaznak. Mindezek főleg gazdaságtörténeti és néprajzi szempontból fontosak, feldolgozásukat e területek szakembereinek kell átengednünk. összefoglalás A 17. századi lakások nagysága, bútorzata és egyéb tárgyai olyan otthonok képét rajzolja meg, amely tárgyaikban és berendezési szokásait tekintve elsősorban a családi szükségletekhez igazodott. A lakószobák-lakókamrák használata és rendje is ezt igazolja. Az enteriőrök képét meghatározzák a nagyméretű festett bútorok. A bútorok térbeli helye és együttese nem mutat az említettektől eltérő kötöttségeket, és egyben azt sejteti, hogy a bennük és közöttük zajló mindennapi polgári élet meglehetősen zárt, familiáris keretek között folyt. Ennek bizonyítása, illetve a berendezési szokások részletesebb feltárása azonban még további kutatásokra vár. A festett bútorok általános használata, a faanyagukra és kivitelükre vonatkozó csekély információk arra engednek következtetni, hogy a mindennapi élet bútoraihoz a polgárság ekkor még általában nem fűzött értékképzeteket. Erre mutatnak azok a gyéren meglevő adatok is, melyek az ingóságok árverezésekor szerepelnek. Valószínűsíti ezt az állításunkat az is, hogy a bútorokkal szemben a háztartások, a ruházat, ékszerek, az ötvösművek tekintetében nagy gazdagságot mutatnak. Ez utóbbiak alig befolyásolják a lakások képét, hiszen többnyire a ládák és szekrények mélyén vannak. A képek, függönyök, szőnyegek és mindazok a tárgyak, amelyek a bútorokon túl az enteriőr képét gazdagítják, ott vannak ugyan a lakásokban, de nem nagy számban. A 18. századi lakások képe gazdagabbnak tűnik. Általában több a helyiségek, bennük a lakószobák száma, és ezekben sokkal több, változatosabb bútor és egyéb tárgy áll. A 18. század első harmadára eltűnnek a lakásokból a festett bútorok, mint ahogyan eltűnik a mennyezetes ágy és a láda is. Helyet adnak a másféle bútorzatnak, olyanoknak, amelyek nemesebb anyagból és változatosabb formákban készültek. A 18. század második felétől a berendezkedésben is új szokásokat figyelhetünk meg. Megkezdődik a lakószobák berendezésének és használatának differenciálódása. Külön helyet kapnak az étkezésre, hálásra és ruhatárolásra, valamint a társas érintkezésre lehetőséget nyújtó bútorok. A polgári életben és berendezésben a 19. század első negyedére kialakuló ebédlő-, háló-, fogadószobák és ezzel együtt e célnak megfelelő egységes berendezések ekkor még nem voltak, de erre való törekvést már megfigyelhetünk. Egy-egy olyan tárgycsoport (asztal székekkel vagy kanapé székekkel, tehát ülőgarnitúra-együttes) megjelenik már a 18. századi lakásokban is, amelyből a mondottakra következtethetünk. További kutatásra vár még ennek polgári enteriőr történetét jelentősen befolyásoló kérdésnek tisztázása és időbeli határainak meghatározása. Eddigi kutatásaink egyik legfőbb tanulsága annak a tendenciának felismerése volt, amely a polgári otthonok berendezésében a családi szükséglettől motivált szokások felbomlását és átalakulását jelzi, egy nyitottabb, a társadalmi érintkezést igénylő és megengedő berendezkedés felé. Az eddigi kutatások e tendenciát csak sejtetik. A változások pontos körvonalazására még további vizsgálatok szükségesek. Nagyobb mennyiségű és a pol112