Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)
Tomka P.: Adatok a Kisalföld avar kori népességének temetkezési szokásaihoz II. (Tájolás)
133°-os adattól ilyen nagy!), 2. sor: 68,9°, 3. sor: 74,8°, 4. sor: 84,5°, 5. sor: 86,2° 6. sor: 94,6°, 7. sor: 106,7°, 8. sor: 107,2°. A 9. sor csak töredék (mindössze két sírból áll). Szabályos növekedési tendenciát mutatnak tehát. Ugyanezt a folyamatot szemlélteti a 90° alatti és fölötti adatok százalékos előfordulási aránya (az első szám a 90° alatti a második a 90° feletti értékekre vonatkozik): 1. sor: 71 — 29%, 2. sor: 80 — 20%, 3, sor: 60 — 40%, 4. sor: 55,5 — 44,5%, 5. sor: 37,7 — 62,2%, 6. sor: 0 — 100%, 7. sor: 30 — 70%, 8. sor: 0 —100%, 9. sor: 0—100%. 87. Vojnice. ÉNy—DK tájolású sírok, igen késői avar kori leletanyaggal. Többet nem tudunk róla egyelőre 129 . 88. Záhorská Bystrica (Pozsonybeszterce). A 262 feltárt sír leletei között igen sok a késői (VIII. sz. vége— IX. sz.), néhány lemezveret és kásagyöngysor azonban korábbi használat mellett is tanúskodik. A temető sírjai zömmel Ny—K tájolásúak 130 . A temetőtérképen kis köröcskék jelzik a sírokat. A feltárás során a vázak tájolásának 10—20°-os pontosságú rögzítésére törekedtek, sok esetben még ez sem sikerült. Összesen 26 mért adatot közöl a publikáció (10%!). Ezek átlaga sem mérvadó. A szélső értékek 20° és 140°, ez önmagában is jelzi, hogy az eltérések a Ny—K tengelytől É-ra gyakoribbak. A valóságban a szélső értékek között még nagyobb lehetett a különbség, Kraskovská É—D és D—É tájolású sírokról is beszámolt. A Ny—K-től eltérő, mért adatok tehát csak igen tág határok között értelmezhető tájékozódást adnak (XVII. tábla 1.): 20°: 1 eset 40°: 5 eset, 60°: 12 eset, 80°: 4 eset, 100°: 2 eset, 140°: 2 eset. A tájolás változására a kevés, bizonytalan adatból nem következtethetünk. 89. Zitavska Ton (Zsitvatő). A két publikáció összesen 83 sírt ismertet 131 . A sírok K—Ny tájolásúak. 74 visszamért adat átlaga (a fej helyzetének figyelmen kívül hagyásával): 87,4°, a szélső értékek 49 és 110 fok. Bizonyos eltérések tapasztalhatók a közölt sírrajzok és a temetőtérkép visszamért adatai között. Az adatok megoszlása (XVII. tábla 2.): 37—41° 1 eset 62—66°: 2 eset 87- 91°: 12 eset 42—46° — 67—71°: 5 eset 92- 96°: 7 eset 47—51° 2 eset 72—76°: 6 eset 97-101°: 12 eset 52—56° 2 eset 77—81°: 5 eset 102-106°: 12 eset 57—61° — 82—86°: 5 eset 107-111°: 2 eset Adataink tehát különösen a 87/91 és 102/106 fokos osztályok között sűrűsödnek, bár nem elhanyagolható a 62/66—82/86 fokos osztályokba tartozók száma sem. A temető sírcsoportjai Ny-ról K felé fiatalodnak, a legkorábbi feltárt sírok az 1960-as ásatásból származnak, az 1937-es ásatás K-i sírcsoportja a legfiatalabb. A tájolás változásában is megfigyelhető ez a folyamat: a három csoport tájolási átlagai (időrendben): 90,4°; 84,4°; 87°. Ennél meggyőzőbb és nagyobb különbséget is mutat a 90° feletti tájolási adatok előfordulási aránya az egyes csoportokban: 66,6%; 48,1%, 36,8%. A tájolások É-abbra fordulása, ha kismértékben is, érzékelhető. 129 Z. Cilinská, i. m., AR XII (1960), 834—841. 130 U. Kraskovská, Slovansko—avarské pohrebisko pri Záhorskej Bystrici, Bratislava 1972. 131 V. Budinsky-Kricka, Pohrebisko z neskorej doby avarskej v Zitavskej Tóni na Slovensku, S1A IV—1 (1956), 5—131., Z. Cilinská, Slovansko—avarské pohrebisko v Zitavskej Toni, S1A XI—1 (1963), 87—120. 53
