Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)

Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (VI.)

ADALÉKOK A GYŐRI MUNKÁSMOZGALMAK TÖRTÉNETÉHEZ VI. 1913 télutóján kétségtelenül folytak az előkészületek a politikai tömegsztrájk megszervezésére és a várakozás feszült légkörében a munkásosztály nemcsak országosan, hanem a helyi követelményeknek megfelelően is megtette a szükséges lépéseket e hatalmas megmozdulás organizációs feltételeinek a megteremtésére. A győri munkásság hetilapja, a Népakarat március 2-i számában az említett akcióval kapcsolatban többek közt az alábbiakat írta : „A jövő hét folyamán több, mint bizonyos, hogy el fog dőlni az a nagy és hatalmas kérdés, amely hónapok óta annyira izgatta és idegessé tette a hatóságokat, s amely olyan feltűnő rémületben tartotta az egész burzsoáziát, a politikai tömegsztrájknak a kérdése. Amikor e sorokat írjuk, még ugyan nem tudjuk biztosan, hogy mikor és melyik napon fog a politikai tömegsztrájk kiütni, de lehet, hogy amikorra e sorok kikerülnek a nyomdafesték alól, a sztrájknak a napja és pontos dátuma is publikálva lesz már." Ugyanez a cikk a helyi erőfeszítésekről is tájékoztatta olvasótáborát, amikor írója a következőket vetette papírra: „Mi örömmel látjuk Győr város munkásságának ezt a szép és ideális akcióját; nemcsak mi látjuk örömmel, hanem az egész város és a városnak valamennyi felvilágosult polgára. Ez az akció különben is a népjogok melletti demonstráció, ami tehát nem a polgárok ellen szól, hanem a polgárok mellett és az ő érdekükben is. És éppen ezért erősen hiszünk és bízunk abban, hogy Győr városának a szabadságszerető polgárai szolidárisak lesznek a harcolókkal és a sztrájknak a kitörése esetén nemcsak a harcból fogják kivenni a részüket, hanem a legmesszebbmenő anyagi és erkölcsi támogatásokból is."

1 Jellemző, hogy másnap Győr munkásságának és haladó szellemű polgárságának képviselői a Lloyd nagytermében, népgyűlés keretében tárgyalták meg a választójogi javaslatot. Az első előadó, a felvilágosultságáról közismert Giesswein Sándor kanonok, országgyűlési képviselő az előterjesztéssel kapcsolatban azt fejtegette, hogy ez a munkálat valóságos torz javaslat, melyet az ember ép ésszel meg sem tud érteni. Minden szakasza egy-egy csapdát jelent, a választóknak annyiféle igazolvánnyal kellene rendelkezniük, hogy ezeket be se tudják szerezni. Helytelen a 30 éves korhatár megszabása, hiszen ezáltal nevetségessé válunk — mondotta a szónok — külföld előtt, mely azt gondolja, hogy nálunk a 30 év alatti emberek éretlenek. A kulturális előrehaladás érdekében általános titkos választójogot követelt és felszólalását azzal fejezte be: „A szabadság nem Világosnál dőlt el, hanem most vesztjük el, ha nem tudjuk ezekben a válságos 1 Na (1913) 9. sz. 295