Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)
Tomka P.: Adatok a Kisalföld avar kori népességének temetkezési szokásaihoz II. (Tájolás)
5 fokos osztályokban: 27—31°: 1 eset 52—56°: 4 eset 57—61°: 7 eset 42—46°: 3 eset 62—66°: 8 eset 47—51°: 9 eset 67—71°: 2 eset A második térkép sírjai tehát zömmel az ÉNy—DK tengelytől D-re eső tartományban helyezkednek el, átlaguk: 55,8°, a szélső értékek 29° és 71°, az adatok elsősorban a 47/51 és 62/66 fokos osztályok között sűrűsödnek. Ezek között a sírok között viszonylag koraiak (sárga kásagyöngyök, préselt lemezveretek) és későiek (mellboglár, ikergyöngyök, öntött veretek) egyaránt voltak. A datálható sírok között törvényszerű tájolási különbséget nem állapíthattunk meg. Függetlenül a térképvázlatokból szükségszerűen következő és az adatok számszerűségét illető nagyfokú bizonytalanságtól, nyilvánvalónak látszik, hogy a két térkép két, különböző tájolási rend nyomát tükrözi. Az első térkép adatai a már megfigyelt törvényszerűségnek engedelmeskednek, a másodiké azonban egész más tartományban helyezkednek el és máshogy is viselkednek (időrendileg nem elemezhetők). 24. Nagycenk — Kossuth u. ÉNy—DK tájolású sírok 61 . Számszerűen: 3. sír: 19°, 4. sír: 38°, 6. sír: 28°. Ovális fülbevalók és lapos indás veretek a VIII. sz. 2. felére keltezik a temetőrészt. A kis anyag további elemzésre alkalmatlan. 25. Parmonhalma-Ravazdi országút (Kültelek 4.). Útépítés során kb. 10 sírt dúltak szét. A munkások szerint a koponyák ferdén K felé néztek, ebből ÉNy—DK vagy Ny—K tájolásra következtethetünk. A temető kora is kétséges, az említett „avar jellegű cserepek" inkább IX. sz.-i vagy honfoglalás kori edények töredékei lehetnek, egyedül az 59.21.5 ltsz. üveglapocska (mellboglár része) utal az avar korra 62 . 26. Rábapordány-Árokszer domb (Ghiczy-halom). É—D és Ny—K tájolású sírokról vannak híradásaink, egyik megfigyelést sem tekinthetjük azonban pontosnak. Paur Iván 1886-ban 5 É—D tájolású sírról tudósít, ezek préselt és griffes véreteket is tartalmaztak 61 '. Bella Lajos 1891-ben a domb közepén kétrétegű temetkezést figyelt meg, az alsó sír Ny—K tájolású volt. Végül Nováki Gyula 59 Rövid jellemzése: Tomka P., i. m., Arrabona 14 (1972), 55. Időközben tanulmányozhattam Fettich Nándor kéziratos térképvázlatát a MNM Régészeti Adattárában. A vázlat nem mérés alapján készült, a felvázolt kutatóárkok szabálytalan vonalkontúrjai közé bejelölt sírok egymáshoz viszonyított helyzetét rögzíti, ezzel az egymáshoz viszonyított feltűnő tájolási különbségeket is visszaadja. Hasonló módszerrel készülhetett a mosonszentjánosi temetőtérkép is, elemzése — mint láttuk — mégis jól használható eredményre vezetett. Mosonszentpéter esetében további nehézséget okoz, hogy a rendelkezésre álló két vázlat nem függ össze, egymáshoz viszonyított helyzetük ismeretlen. Az elsőn csak az 1—28. sírok, a másodikon az 52—85. sírok szerepelnek. A vázlatokon megjelölt irányadatok következetlenek, az első térképen levő nyíl feltehetően É-i irányt jelöl, a második vázlaton a Ny—K tengelyt tüntették fel. 60 Sőtér Á., i. m., 261. 61 Jellemzése: Tomka P., i. m., Arrabona 14 (1972), 41. 62 Uzsoki András jelentése, XJM RA 233—68., 234—68. 63 Titkári jelentés, Soproni Rég. Társ. Évk. I (1891), 55—56. 28
