Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)
Tomka P.: Adatok a Kisalföld avar kori népességének temetkezési szokásaihoz II. (Tájolás)
1948-ban három sírt figyelt meg (edénymelléklettel), tájolásuk Ny—K 84 . Elképzelhető, hogy az avar temető is kétrétegű, a koraiak Ny—K, a későbbiek ÉNy—DK (É—D) tájolásúak lehettek. 27. Rábatamási-Periaki-major. K—Ny vagy Ny—K tájolású IX. sz.-i sírok 05 . 28. Rábcakapi-J end domb. A lelőhelyet ismeretlen korú temetőként régóta számon tartják, Gabler Dénes hitelesítette 1968-ban 00 . Vízlevezető árokban 5 sír került ekkor elő bemondás alapján ÉK—DNy, illetve É—D tájolással. A leletanyag igen késői (ovális fülbevaló, gyöngysor, edény, nem kerültek múzeumba). 29. Rábcakapi-Fő u. 25. Mithay Sándor tárt fel egy sírt, ennek (térképről visszamért) tájolása ÉNy—DK (45°). A leletanyag viszonylag korai: színes szemes gyöngyök (8. ábra), sima bronz huzalkarika, orsókarika (i/ . 8. ábra. Rábcakapi, Fő u. 25. 30. Sarród-Kacsadűlő. A sírok tájolása a leletmentés naplója szerint ÉÉNy—DDK, a vázlatról visszamérve mintegy 30° az eltérés É-tól Ny felé. A 3. sírból kétszeresen hajlított S alakban végződő bronzkarika és kis sárga gyöngyszem került elő. Viszonylag korai keltezését és a vázlat tájolási adatát fogadhatjuk el 68 . 31. So bor-Rába-part. É—D, illetve ÉÉNy—DDK tájolású sírok kerültek elő a múlt század végén 09 . A térképen nincs ugyan feltüntetve az É-i irány, állásából, valamint abból a megjegyzésből, hogy az 5. sír É—D tájolású, az irány rekonstruálható. Ennek alapján a következő tájolási adatokat mértük vissza (V. tábla 1.): 1. sír: 7° 7. sír: 13° 13. sír: 20° 2. sír: 0° 8. sír: 0° 14. sír: 21° 3. sír: — 9. sír: 31° 15. sír: 21° 4. sír: 0° 10. sír: 24° 16. sír: 33° 5. sír: 0° 11. sír: 24° 17. sír: 0° 6. sír: 15° 12. sír: 20° 18. sír: —37° 64 Bella Lajos jelentése, Soproni Rég. Társ. Évk. II (1892), 69. Nem lehetetlen, hogy ez a sír (hatalmas ember, borostyán gyönggyel...) ahhoz a germán temetőhöz tartozott, amelyből a MNM rábapordányi leletei is származnak. Nováki Gy. jelentése: SLFM RA 2. 65 Múzeumunkba innen IX. sz.-i lószerszámveretek kerültek. Tájolási adatot Gabler Dénes jelentése tartalmaz (XJM RA 485—69., 1964) : a bánya őre szerint a kavicsbányából állandóan kerülnek elő „fekete korsók" és melléklet nélküli sírok, irányításuk K—Ny. Nehézséget okoz, hogy ugyanott kelta temetővel is számolnunk kell (Uzsoki András jelentése, 1958). A bánya őrének megjegyzése azonban nem ezekre vonatkozik, hiszen a kelta sírok feltűnően távol feküdtek egymástól, és a „fekete korsókon" kívül megemlített „18 vörösréz övcsatos" sír is avar korinak tűnik. 66 Gabler Dénes jelentése, 1968, XJM RA 969—71. Korábban vaskardot, kis fekete csuprokat találtak itt állítólag. 67 Mithay Sándor, 1957, XJM RA 490—69. 68 Nováki Gyula leletmentése, 1956, rövid jelentés: Arch. Ért. 85 (1958), 89. 69 A leletmentést Miháldy István végezte, a tárgyak az ő gyűjteményébe, majd a Nemzeti Múzeumba, illetve Veszprémbe kerültek. Az első 18 sír helyzetét rögzítő térképet és a sírok rövid leírását közli Romer F., Compte rendu, Bp. 1878, 172. 29
